A mi Józsefvárosunk

180. Szobaanyolcban

Facebook Tumblr Tweet Pinterest
2014. július 04. - Amijo

Szobaanyolcban fészbuk oldaláról: Jelentjük, a film nézettsége meghaladta az 58 ezret, az online petíciót pedig több mint 4500-an aláírták, a Józsefvárosban pedig egész héten gyűjtjük két helyszínen is az aláírásokat - óriási köszönet mindenkinek, aki aláírta, meg- osztotta, önkéntesként segített! Az RTL Híradó és a Klubrádió is foglalkozik a kampány- nyal, addig nem nyugszunk, amíg a politikusok meg nem hallgatják a józan érveket!

Mi pedig újra és újra feltesszük a filmet. Itt pedig Révész Márta szubjektív beszámolója olvasható a SZOBA A NYOLCBAN c. rendezvényről.

Drogszemétmentes VIII. kerületet az aláírásodért! Csatlakozz programunkhoz hogy a kerületi kábítószerfogyasztók tűi egy ellenőrzött szobában maradjanak!

1 komment
önkormányzat klubrádió kék pont Józsefváros TASZ drogügyek

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr286473707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ultimahora1 2014.07.05. 16:24:11

Szerintem is tiszteletre méltó, hogy kitartóan szolidarizáltok a Kék Pont korszakos jelentőségű programjával, és "nem nyugosztok addig, amíg a politikusok meg nem hallgatják a józan érveket."

Azonban az "amijo" gárdája nemcsak !és nem elsősorban)publicistákból, hanem politikusokból és -jelöltekből áll, akiktől nemcsak szolidáris tisztelgést, hanem innovatív, a saját részterületükre szabott programokat remélünk. Olyat, amelynek van szava és főképp megoldástervezete azokról a speciális vonatkozásokról, melyek nem elsősorban a Kék Pont de a saját közelebbi szakterületüket illeti. És persze nem csak a "győzelem utánra," de permanensen, tántoríthatatlanul és megalkuvás mentesen.

A számos, a fenti témakörrel is erősen összefüggőek közül, most csak a Magdolna 12., a kerület problémáit "állatorvosi lóként" sűrítő problémahalmazra hívnám fel a figyelmet, melyben a drogprobléma vörös fonálként húzódik végig, s a kétségbeesett küzdelmet folytató lakók legfeljebb (ebben is) "csak" civil segítségre számíthatnak. S a legnagyobb baj - szerintem - mégsem az, hogy az ottlakók megpróbáltatásai a rosszul megválasztott felújítási koncepció miatt is, már-már az elviselhetetlenséggel határosak, (bár persze az is!)hanem az, hogy a felújítás utáni várható helyzet, miféle csapdákat tartogat a számukra.(Lásd, a tőlük csak pár száz méterre lévő, másik, korábbi "magdolnás" házat, ahol a "rehabilitációs programból," egyedül csak a virágzó drogprogram őrizte meg makulátlan épségét, sőt, fejlődött töretlenül tovább. A Lujza u.-i "rendőrházból" kiebrudalt "otthontalan" drogosok ugyanis, itt leltek lakályos befogadói közegre. Mára a ház állapota - nem utolsósorban a diszfunkcionális belső kamerarendszer miatt - bizonyos értelemben rosszabb a felújítás előttinél.)

A lakossággal való eleven kapcsolattartást nem pótolhatja semmiféle "szubjektív beszámoló," sem "tiszteletadás," mely, bár alapfeltétele minden tisztességes politikai hozzáállásnak, önmagában olyan, (pláne tőletek!) mint a szűkölködőnek nyújtott meleg kézszorítás.

És így, a mégoly remek íráskészséggel fogalmazott cikkeinkről sem mondhatnak mást, mint, hogy "...kit nem hevít" (tettre) "korának érzeménye, szakítsa ketté lantja húrjait!"
Válasz erre 
süti beállítások módosítása