A Práter Iskola idén lenne 120 éves. Az épületben eredendően 1893-ban is elemi iskolát hoztak létre, majd az első világháború végén leánygimnázi- ummá alakították, amely a II. világháborúig nagyjából háborítatlanul működött. 1944-ben hadikórház lett, majd pár hónapra rá a bombázásban súlyosan megrongálódott. A háború utáni újjáépítést követően újfent iskolaként működött, ám ’56-ban megint az események fő sodrában került, ekkor átmenetileg a Corvin közi forradalmárok főhadiszállása lett.

1957-től mintegy ötven éven át zenetagozatos iskolaként működött. Amikor megszűnt a zenetagozat 2008-ban, nem féltettük az iskolát, hiszen már épült a Corvin-sétány és meggyőződésünk volt, hogy a Corvin-negyed új lakóinak kiváló lehetőség lesz, hogy egy ilyen patinás, a sétányba tulajdonképpen beékelődő iskolába járathatják gyermekeiket.

Tudtuk, hogy azért az oktatáson és a körülményeken van mit fejleszteni, de az ilyesmit a környék megújulása is idővel elősegíti. Ennek volt kiváló példája a Corvin-sétány építői által az iskola részére kialakított új tornacsarnok is. 2010 politikai eseményei után megindult az oktatási rendszer szétszedése, átalakítása, s ennek margóján született az a „megmentési” történet, amit most röviden leírok.

Amikor 2010-ben a Józsefvárosi Képviselőtestület tagja lettem, a Práter már az egyik leggyengébb kihasználtsági mutatókkal rendelkező intézmény volt. Ez annyit jelent, hogy az iskola férőhelyeinek aránylag nagy száma maradt diák nélkül, feltehetően részben azért, mert az iskola körzetében élő kerületi lakók közül sokan elvitték máshova a gyermekeiket, részben pedig mert nem jöttek diákok máshonnan. A Fideszes többség valószínűleg már tudta, hogy mi vár az iskolákra, amikor először elővezette az elképzelést – részben persze sejtetésekkel megspékelve -  a Práter megmentésére.

Bizonyára tartottak attól, hogy a gyenge statisztikai adatok miatt - az államosítás után - a Práter a megszüntetésre legesélyesebb iskolák közé kerülhet, így elővezették a Práter és a Németh László összevonását, természetesen a Németh épületében, ami gyakorlatilag egyet jelentett a Práter bezárásával.  Az okként azonban nem az államosítás után várható iskolabezárást jelölték meg, itt beköszöntött a történet egy másik szála. Ezzel egyidejűleg ugyanis kiszemelték a volt Ludovikát, mint az újonnan megálmodott Nemzeti Közszolgálati Egyetem leendő székhelyét, amelynek kapcsán felmerült az is, hogy a Dugonics utcában működő Esély Kövessi Erzsébet Szakképző Iskola épülete is az új egyetem megálmodott ingatlanvagyonának része lesz. Márpedig Józsefvárosnak, mint nehéz sorsú, sok hátrányos helyzetű fiatalt magában foglaló kerületnek kimondottan hasznos egy olyan második esély jellegű szakképző iskola, mint az Esély.

Ebből fakadt a hipotetikus indoklása a Práter összevonásos megszüntetésének. Mármint azt a megállapítást tudtuk tenni az információból és a rendelkezésre bocsájtott szándékokból, hogy a Práter kiürítése esetén az épület sorsa az önkormányzat  kezében marad, s így a kerület gondoskodhat arról, hogy amennyiben az Esély Szakképző Iskolát kiköltözteti a Közszolgálati Egyetem az otthonából, megoldást jelenthet, ha az Esély a Práterben kap helyet. Akkoriban többen felhívtuk a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy a legcélszerűbb a megújuló Corvin-negyedben az általános iskolát második esély típusú szakképző iskolára cserélni, valamint hogy a két szegregáció fenyegette intézmény -  a Práter és a Németh – összevonása várhatóan nem hoz pozitív eredményt e rossz irányú társadalmi folyamatban sem. Az említésnél ezek az akkori felvetések már nem érnek többet, mert végülis a Práter iskolaként történő megmentése érdekében mindannyian tudomásul vettük az összevonást, azaz a Práter mint intézmény megszüntetését.

Közben tovább alakultak az események. Egyrészt valamelyest lesoványodott a Közszolgálati Egyetem címet viselő politikai ambíció. Ma már látható, hogy egyelőre közel sem szán álmaira annyi pénzt a kormányfő, amennyi azok megvalósításához szükséges. E változás részeként többek között kiesett az államosítandó ingatlanok közül az Esély Szakképző Iskola Dugonics utcai épülete, tehát elhárult a veszély az Esély megszüntetése felől. Igaz, mire ez bekövetkezett a Práter iskola már jogutóddal megszűnt. Érdekesség, hogy az Esély Szakképző Iskola üzemeltetését közben tisztázatlan körülmények között átvette a Baptista Egyház, de a Práter szempontjából ez nem érdekes.

Mivel a Práter megszüntetését annak rögzítésével vettük tudomásul, hogy az ingatlan továbbra is iskolaként működik, 2013 tavaszán pályázatot írt ki az önkormányzat a Práter bérbe adására – természetesen iskolaként. Mindössze két pályázó jelentkezett s majdnem eredménytelen is lett a pályázat. Csakhogy eredménytelen pályázat esetén az egy évet lakatlanul töltött iskolaépület még egy évre lakatlan marad, így utolsó pillanatban – hosszas keresgélés után – megszületett a megoldás. A két pályázó – mostanában divatos módon – két egyház volt, egészen pontosan a Baptista Egyház (igen, azok, akik közben az Esélyt átvették) és a Pannonhalmi Bencés Kongregáció. Mindkét intézmény szakképző iskolaként működtetné a Prátert. Csakhogy, a pályázatok alapos átvizsgálása után arra jutottak az illetékes szakértők, hogy míg a bencéseknek lényegében megfelel úgy az iskola épülete, ahogyan most áll, a baptisták gyökeresen átépítenék az egészet műhely és más szakképzéshez nekik szükséges helyiségek kialakítása érdekében és ők bizony úgy számolnak, hogy ezt mind le kívánják vonni a bérleti díjból.

Ennek megfelelően végül – saját korábbi javaslatát is felülbírálva – a pályázati bírálóbizottság a Bencés Főapátságot javasolta a pontozásos értékelés nyomán bérlőnek.

Szóval, ha minden jól megy, a Práter iskola – amely jelenleg a „2012. július 31-én jogutóddal megszűnt” státuszban van, - 2013 szeptemberétől a pannonhalmi Szent Benedek Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményeként, informatikát, ügyvitelt, kereskedelmet, vendéglátóipart, turisztikát és szépészetet oktató szakképző iskolaként újra nyitja kapuit.

Komássy Ákos, Corvin-negyed