A mi Józsefvárosunk

17. Közbeszerzés MNP3 1.

2013. április 25. - molnarGy

Bérházfelújítás a Magdolna-negyed program 3. ütemében
Milyen közbeszerzéssel költsünk el 1,3 milliárd forintot? - A józsefvárosi kerületfejlesztés története helyett most egy bejegyzés erejéig annak jelenéről írok. A Magdolna-negyed program (MNP) 3. üteme tartalmaz egy bérházak, helyiségek felújításáról szóló, összesen több mint 1,3 milliárd forintos csomagot. (A programban szereplő becsült érték: 1.362.338.233,- Ft).

Tavaly szeptemberben fogadta el a képviselőtestület az MNP 3. ütemének pályázati anyagát (az előterjesztés és az ülés jegyzőkönyve). Összesen 28 önkormányzati tulajdonú lakóépület felújítására kerül sor a fenti összegből. Ezek között lesz néhány nagyarányú és sok kisebb léptékű felújítás, egy épületre átlagosan nem egészen 50 millió Ft jut. A szóban forgó házakban összesen 770 lakás van. A pályázat – micsoda véletlen – úgy lett kiírva a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében, hogy a felújításokat nagyon rövid idő, alig több mint egy év alatt kell lebonyolítani.

testuleti301303b.jpg

Az elnyert pályázat alapján idén március 13-án fogadta el a képviselő-testület a közbeszerzési terv módosítását. Az előterjesztés (a becsült összeg is ebből származik) kitér rá, hogy „az eredeti ütemterv több közbeszerzési eljárást tartalmazott, épület felújítás esetén és közterület felújításnál 4-4 csomag közösségi értékhatár alatti, nyílt eljárás lefolytatását irányozta elő a terv”.  Közben azonban „az új közbeszerzési tanácsadó, az ÉSZ-KER Kft. áttekintette a közbeszerzési tervet és az építési beruházások során javasolta – mint az önkormányzat érdekeinek leginkább megfelelő megoldást – az önkormányzati tulajdonban lévő bérházak, helyiségek felújítási munkáira egy keret-megállapodásos eljárás lefolytatását”.  (Az idézetek az előterjesztés 3. oldaláról származnak.) Később visszatérek az új közbeszerzési tanácsadó beszerzésének körülményeire is, de előbb magáról a pályáztatásról. Természetesen kizárólag olyan információkról lesz szó, amelyek nyilvánosságra kerülése összefér a közbeszerzési eljárással. A vitatott kérdés a keret-megállapodásos közbeszerzés konkrét típusa, amiről a nyilvános képviselő-testületi ülés előterjesztése is szólt.

Annak érdekében, hogy érthető legyen a dolog, muszáj írni arról, hogy mi is az a keret-megállapodásos közbeszerzés; aki tudja, az átugorhatja a következő 3 bekezdést. Kicsit száraz lesz, elnézést.

A közbeszerzési törvény 109. §-a szerint keretmegállapodás kétszer két formában köthető. Két változatban a keret-megállapodás az „adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza”, a másik kettőben pedig nem tartalmaz minden feltételt, vagy nem kötelező erővel tartalmazza azokat. A mi esetünkben, egy ilyen összetett, sok konkrét felújítást tartalmazó közbeszerzésnél csak az utóbbi változat jöhet szóba. Ami izgalmas, az a másik szempont: egy vagy több ajánlattevővel is meg lehet kötni a keretmegállapodást.

testuleti301303d.jpg

Előre meg kell mondani, hogy melyik típust alkalmazzuk. A több ajánlattevős változat esetén egy keretszámot is meg kell adni (nem lehet háromnál kevesebb), hogy legfeljebb hány ajánlattevővel köt a kiíró megállapodást. Ha mondjuk hármat adunk meg, akkor a három legjobb ajánlatot tevő kerül be a „keretbe”, amennyiben teljesítik a minimum- feltételeket. A másik, az egy ajánlattevős esetben, csak a legjobb ajánlatot tevővel lehet megkötni a keret-megállapodást. Nagyon érdekes a 109. § (7) bekezdése: „A keret-meg- állapodás több különböző közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat. A keret-megállapodás megkötésére irányuló eljárásban különös figyelmet kell fordítani a részajánlattétel lehetőségének biztosítására a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése érdekében.”

Mivel a konkrét szerződéseket a keret-megállapodás ebben a változatban nem határozza meg, ezért az egy ajánlattevős esetben is szükség van egy konzultációs folyamatra és a konkrét szerződés megkötésére, amelynek feltételei természetesen nem lehetnek rosszabbak a keret-megállapodásnál. A több ajánlattevős változatban a konkrét szerződések előtt a keretbe bekerültek között újra kell nyitni a versenyt.

Én a folyamatba az önkormányzat közbeszerzési Bíráló Bizottságának tagjaként kerültem be (előterjesztés). A bizottság nem csak a bírálati folyamatban vesz részt, hanem a kiírást is véleményezi (a Közbeszerzési Szabályzat is olvasható az előbb már hivatkozott márciusi előterjesztésben).

A közbeszerzési tanácsadó cég azt javasolta, hogy az egy ajánlattevős keret-megállapodást válasszuk. Ez a javaslat megfogalmazódott a március 13-i előterjesztés szövegében is, anélkül, hogy megemlítették volna a több ajánlattevős változat létezését. A Bíráló Bizottság ülésén (illetve előtte emailben) azt a javaslatot tettem, hogy a több ajánlattevős változatot válasszuk. Ezt a javaslatot a hivatal illetékesei azzal söpörték le az asztalról, hogy az eljárás típusáról a képviselő-testület döntött, azt a Bíráló Bizottság nem bírálhatja felül. Így a javaslat érdemi tárgyalására nem is került sor.

testuleti301303c.jpg

Bevallom, nem feltételeztem, hogy valótlan állítással utasítják el javaslatomat. A bizottság ülése után azonban, a biztonság kedvéért megkerestem a vonatkozó képviselő-testületi ülés anyagát és azt láttam, hogy nem született ilyen döntés! A türelmes olvasó, ha végigböngészi a bejegyzés elején belinkelt előterjesztést és jegyzőkönyvet, azt láthatja, hogy a képviselő-testület egy „Projekt szintű közbeszerzési terv 1. sz. módosítása” elnevezésű mellékletet fogadott el, amelyben az önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújítása sorában csupán annyi szerepel, hogy „nyílt eljárás, keret-megállapodásos”. Arról, hogy egy vagy több ajánlattevővel kötendő keret-megállapodás legyen-e egyetlen szó sem esik a döntésben és a döntés által hivatkozott mellékletben. (Ehhez hozzá kell tennem, továbbra se gondolom, hogy szándékosan tévesztettek meg az ülésen. Valószínűleg nem észlelték, hogy az előterjesztésben – hangsúlyosan az ÉSZ-KER javaslataként – megfogalmazott javaslatról nem született döntés. De ettől a tény az tény marad.)

Erről a „felfedezésemről”, tehát arról, hogy javaslatomat véleményem szerint egy nem létező testületi döntés alapján utasították el, 3 napja (április 24-én éjjel írom ezeket a sorokat) emailben tájékoztattam a Bíráló Bizottság tagjait, a közbeszerzési tanácsadót és a hivatal illetékeseit. Ebben a levélben azt is kértem, hogy ha van olyan döntés, amit esetleg nem fedeztem fel, akkor tájékoztassanak róla. A 3 nap alatt senkitől semmilyen választ nem kaptam. Ezt viszont már erősen aggályosnak tartom.

De miért is fontos ez a kérdés? Az egyik ok az, hogy ha fenntartjuk a versenyhelyzetet, akkor a konkrét szerződések megkötése előtt további költségcsökkentést érhet el az önkormányzat. Ha csak egy ajánlattevővel kötünk keret-megállapodást, akkor onnantól kezdve már semmilyen oka sincs arra, hogy a konkrét szerződésekben még kedvezőbb ajánlatot tegyen. A másik ok az időtényező. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre, egy időben sok házon kell egyszerre dolgozni. Ez egyetlen ajánlattevő esetén csak kétféle módon oldható meg. Vagy nagy cég a győztes, ami korlátozza a lehetséges résztvevők körét, emiatt idéztem előbb a törvény 109. § (7) bekezdését. A másik lehetőség több alvállalkozó bevonása. Ez viszont erősen megnövelheti a költségeket. A több ajánlattevővel kötött keret-megállapodásnak viszont azon kívül, hogy kicsit több hivatali munka van vele, nincs semmilyen hátránya. A legrosszabb, ami történhet, hogy nem hoz jobb eredményt.

kaiser2013b.jpg

Teljesen érthetetlen számomra, hogy miért nem ezen az úton indulunk el. Még nem késő az önkormányzat és a józsefvárosiak számára kedvezőbb megoldást választani! Javíthatatlanul optimista vagyok. A 3 napos hallgatásnak talán az az oka, hogy most készül az alternatív javaslat a több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodásos változatra.

***

És akkor az ígért történet a közbeszerzési tanácsadó beszerzéséről.

A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság ez év január 28-i ülésére került be egy helyszíni kiosztású előterjesztés. Azok számára, akik nem akarják végigolvasni összefoglalom a lényeget. Az előterjesztés melléklete szerint január 23-án, tehát 5 nappal az ülés előtt küldték ki és jelentették meg a www.jozsefvaros.hu honlapon az ajánlattételi felhívásokat, az ajánlattételi határidő pedig január 25. 12 óra és 12.30 óra volt! (Kérem figyelni a dátumokat!) Azért a többes szám, mert 2 felhívásról van szó, az egyik általános, kivéve a Magdolna-negyed programot, a másik pedig külön az MNP 3-ról.

Mindkét pályázat meghívásos volt, 4-4 céget hívtak meg. Az előterjesztés nem tartalmazza, hogy mi alapján lett a 4 cég kiválasztva, pedig kötelező volna indokolni. (Pusztán annyi "indoklás" van, hogy szerepelnek a hivatalos közbeszerzési tanácsadó névjegyzékben.)

Az első (nem Magdolnás) pályázatban két cég olyan pályázatot adott be, amely a becsült értéket meghaladta. A másodikban az egyik meghívott cég nem is adott be ajánlatot, másik kettő értékhatár fölöttit. Mindkét pályázatot az ÉSZ-KER nyerte.

Információt keresve a neten nem találtam meg a cég saját honlapját, valószínűleg ügyetlen voltam. Találtam viszont néhány közbeszerzési tanácsadói szerződést, egyet pl. a hódmezővásárhelyi önkormányzattal. Talán innen az előzetes piackutatás.

Molnár György

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr455246820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

prokontra 2013.04.25. 18:01:36

Az utolsó mondathoz:
ugyanerre gondoltam én is, amikor a Horoszcoop-ügyről olvastam. Nekik ugyanis saját telephelyük van Hódmezővásárhelyen.
Véletlenek.
süti beállítások módosítása