Bontják a Magyar Rádió egykori épületének atombunkerét (Népszava) 

Az önkormányzat, a civilek és a kornyéken élők tiltakozása ellenére gőzerővel zajlik a Rádió épületeinek bontása. Most az 1952-ben épített bunker került sorra. Ennek különlegessége, hogy nem a föld alatt van, hanem az Esterházy-palota mellé épült. Később köré építették a Magyar Rádió székházát.

A területen most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa épül, ami korábban komoly tiltakozást váltott ki, sokan nehezményezték, hogy a Magyar Rádió történelmi épületeit lebontják. A tiltakozások ellenére 2024 szeptemberében megindult a bontás.

Az Építészfórumon jelent meg Rádai Dániel, Józsefváros városfejlesztési alpolgármesterének írása a Pázmány-projektről. Öt pontban foglalja össze a palotanegyedi fejlesztéssel kapcsolatos fenntartásait és aggályait.

Pár éve már megosztottunk itt a blogon egy 1982-ben az Orczy téri villamosmegállóról készült fotót. Most megint találtunk egy fortepanos képet, amely szintén 1982-ben készült ugyanazon a helyszínen, csak most télen, és a másik irányba — a Baross utcai remíz egyik külső épületének emeletéről fotózva.

Ekkoriban itt állt meg a 23-as, 24-es és a 28-as villamos. Balra és középen a Józsefvárosi pályaudvar már akkor is romos épületei — a még mindig át nem adott Sorsok Házának helye — illetve a középen látható épületek a pályaudvar és a Kőbányai út között — ezeket 1983/84-bon bontották le.

Helyükön épült fel 1984-1989-ben a Magyar Posta Logisztikai Központja. Jobbra pedig az 1870-től egészen 1988-ig működő Ganz–MÁVAG gyártelep hajdani csarnokai láthatók. Mind a mai napig. Csak épp az egykoron világhírű gyár tűnt el…

Ja, és akkoriban még a tél is tél volt.

LaMa

A Bajcsyban felújították a VIP-részleget, aztán a Fidesz államtitkárostul
elszínészkedte, hogy milyen szép lett a kardiológia. (444.hu) 

Úgy tűnik, hogy a kórházak sokat reklámozott fejlesztésének lényege a kétszintű egészségügy kialakítása. Marad a régi és a fejlesztések elvonása miatt lefelé pukkanó alsó szint. De kinő felette egy jóval kisebb, éppen ezért koncentráltan fejleszthető szint a gazdagoknak és kedvezményezetteknek.

Én ugyebár az alsó szinten vagyok, nekem ez nem tetszik. De van néhány tízezer ember, aki számít — és amint ezt maga a kifejezés is jelzi, az ő véleményük az, ami számít.

Afféle alattvaló lelkületű magyarként ezt egyszerű bólintással tudomásul veszem. De amikor az „ő” fejlesztésüket van pofájuk a „mi” fejlesztésünkként reklámozni, akkor azért még berzenkedem egy kicsit.

Kép: Takács Péter államtitkár büszke arra, hogy csak a Bajcsy-Zsilinszky Kórházra 3,5 milliárd forintot költöttek. „A felújítást fontos emberek adták át” — írja a Hír TV.

Fügedi Ubul

Irodaház átalakításával készülhet fecskeház Józsefvárosban. (Építészfórum) 

A józsefvárosi önkormányzat három, a kerület építési szabályainak módosításáról szóló kérelmet tett közzé. Ezek egyike a Hungária körút – Hős utca – Százados utca és Stróbl Alajos utca által határolt tömbbel áll összefüggésben, melyben a kérelmező azt szeretné elérni, hogy intézményi övezetben is engedélyezhető legyen a lakófunkció.

Eredetileg négy irodaház épült volna az egykori, 2009 júniusában lebontott Budapest Székesfőváros Községi Kenyérgyár (egyes épületei 2012-ben még láthatók voltak) telkén, melyek közül egy már évek óta üzemel. A piaci igények megváltozása miatt most az irodaházak helyett egy fiatal lakáskeresőket célzó fecskeház, egy további lakóház és egy hotel létesülhet a területen. (Fotó: az irodaház-együttes elkészült része a Hős u. sarkán.)

Tehát kevesebb iroda, több lakás épülhet(ne). Kiderül, mi lesz belőle.

***

Az akkor még Kőbányához tartózó Stróbl Alajos utca 11. – Hungária körút 30. – Hős utca 10. – telken 1909-ben épült fel a kenyérgyár. A főváros azért létesítette, hogy letörje a sütőiparosok árkartelljét, és „kifogástalan minőségű kenyérnek piacra hozatalával a magán- ipart is hasonló kenyér előállítására kényszerítse”. És szolgáljon pédául a sütőiparosoknak arra, hogy a kenyeret és egyéb sütőtermékeket a közegészség, és a köztisztaság követel- ményeinek megfelelően korszerű berendezésekkel miképpen állítsák elő.

A Százados úti Kenyérgyár épületei 2008-ban. Valamikor réges-rég a kenyerek még egy- vagy kétkilósak voltak, és bélyegnyi papírcímkét nyomtak rá sütés előtt
a készítő kenyérgyár nevével.

A háromemeletes főépület első és második emeletén voltak a lisztraktárak, a földszinten a dagasztó-, gyúró- és sütőtermek, az irodák és a fürdők. Külön épületben helyezték el azokat a gépeket, amelyek az egész gyárat működtették. A Kádár-korszakban is zavarta- lanul dolgozott a gyár, sőt folyamatos fejlesztéseken esett át. Ennek a rendszerváltás, illetve az azzal együtt járó privatizáció vetett véget. Az egykori Községi Kenyérgyár 2003-ban szűnt meg létezni.

LaMa

Meglebegtették Nagy Mártonék az árstopot,
akciózásba kezdtek az üzletláncok. (24.hu) 

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében leszögezte, hogy a kereskedők itthon túl nagy árréssel dolgoznak. Ezért Magyarországon kiugróan megemelkedett a tejek és tejtermékek ára, amihez nemzetközi tényezők is hozzájárultak.

A közleményben az európai rekorder 31,5 %-os élelmiszer-áfáról nem esik szó, elvégre az már korábban ennyi volt. A jövőben kiemelten figyelnek az élelmiszerárak alakulására, és ha szükségesnek látják, be is fognak avatkozni. Külföldi példákkal céloztak arra, hogy ennek eszköze a maximált árak bevezetése lehet. Ezzel a Tanácsköztársaságban már sikerült jelentős feketepiacot, Kádár alatt pedig áruhiányt okozni. Gondolom, az adekvát fellépés most sem marad el.

A felső képen a Lenin-fiúk láthatók, a másikon az 1950-es–60-as évek fordulójának felkapott énekes triója, a Vidám fiúk. Szerintem most a második úton indulunk el, és elmagyarázzuk, hogy ennél jobb nem is lehetne.

Fügedi Ubul

A minap emléktáblát állított a Kutyapárt dr. Kecskeméti László józsefvárosi képviselőnek, aki bruttó 1,8 millió forintos fizetéssel is ragaszkodott kedvezményes szociális önkor- mányzati bérlakásához, és évekig küzdött azért, hogy ilyen anyagi helyzete mellett ne egy rászoruló kapja meg a lakást, hanem ő maga maradjon benne, sajátosan értelmezve ezáltal a szociális politikát (2019 előtt pedig 22 ember kilakoltatásáért volt felelős).

Állhatatos harcát emléktáblával és laudációval tették feledhetetlenné az utókor számára. Passzivistájuk a tábla felavatásakor rögtönzött egy beszédet kb. olyan tartalommal, hogy:

1. 22 embert lakoltatott ki ez a jeles ember, és megtiszteltetésnek vette volna, ha őt is egy ilyen kiválóság lakoltatja ki.
2. Dr. Kecskeméti László szerény volt, mert akár azt is elérhette volna, hogy az önkormányzat fizet azért, hogy Ő itt lakik, ehhez képest hajlandó volt az albérletért perkálni, még ha csekély összeget is.
3. Követeljük a kerületvezetéstől, hogy utaljon ki szociális bérlakásokat Elon Musknak, Tiborcz Istvánnak, Mészáros Lőrincnek és más hasonlóan vagyonos embereknek, sőt fizessen is azért, hogy itt lakjanak, és dr. Kecskeméti Lászlóhoz hasonlóan emeljék a kerület fényét!
4. Fizessenek a szegények!

Óvatosan sajnáltasd magad havi bruttó 1,8 millió forinttal, ha nem vagy hajlandó kiköltözni egy kedvezményes önkormányzati lakásból. (Telex)

Az 1967-ben készült képen a Fiumei út (akkoriban még Mező Imre út) látható a Baross tér felé nézve, balra a Légszesz utca torkolata. A képen félig-meddig látható 1907-ben épült erkélyes emeletes ház az utca sarkán (Légszesz utca 8.) ebben az időben a Fogtechnikai Vállalat laboratóriuma volt. A felüljárót pedig a Rákóczi út felett ekkoriban kezdték el építeni a metróval egyidejűleg, de itt még nincs sehol.

A villamossínek itt még megvoltak, rajta a 36-os villamos, aminek a végállomása Kőbányán a Kápolna tér volt. Mégbalrább — a Légszesz utca másik oldalán — manapság a Gázgyár modern épületegyüttese látható; mivel ezen a területen épült fel az első pesti gázgyár 1855-ben, a Trieszti Általános Gáztársulat, később az Osztrák Légszesz Társulat érdekeltségében. Erről a légszesz-, azaz gázgyárról kapta fura nevét a Légszesz utca.

A fővárosban 1856. december 24-én kezdődött a gázvilágítás, 838 köztéri és 9184 magánterületen lévő lámpával. A kezdésre 45 000 méter vezetéket építettek ki, a gázlángoknak pedig a szerződés szerint denevérszárnyakra vagy halfarokra kellett hasonlítani. A szerződésben azt is kikötötték, hogy ha a gázvilágítás nem válik be, a Társaság köteles más módon a közvilágításról gondoskodni. Akkor még így mentek a dolgok. 1913-tól, az Óbudai Gázgyár megépülésétől, nincs gáztermelés a Gázgyárban.

LaMa

Nyolcvan éve, 1945. január 18-án a Vörös Hadsereg felszabadította a pesti gettót, Európa utolsó, egyben egyik legnagyobb gettóját. Összesen mintegy 120-130 ezer elcsigázott, csontig soványodott fővárosi zsidó élte túl a vészkorszakot, közülük 70 ezren a szomszéd kerületben, Erzsébetvárosban.

A gettóban — annak hathetes fennállása alatt — mészárlás nélkül is több ezer ember halt éhen, és a kivégzéseknek is legalább három-négyezren estek áldozatul. A felszaba- duláskor csak a Klauzál téren több mint 3 ezer temetetlen holttestet találtak. A vidéki zsidóságot — több mint 400 ezer embert — a német megszállás után a július 7-i leállí- tásig már május-júniusban deportálták. A többségük odaveszett.

És ne fedjük azt se, hogy az első, majd a második, végül a harmadik zsidótörvényt a kormány (és a Fidesz) által manapság már oly nagyon kedvelt Horthyék úgy hozták meg, hogy pontosan tudták: magyarok százezreit küldik a halálba.

Tessék emlékezni és emlékeztetni!

*

Széljegyzet: Elengedte az Orbán-kormány a Sorsok Házát. Továbbra sem tudni, mi lesz a Sorsok Házával. A kormány szerint a legutóbbi határozatuk „egyértelműen fogalmaz” az intézmény jövőjéről.

A kormány a kerületek helyett a Fidesszel egyeztet a lomtalanítás átvariálásáról. (24.hu) 

A nagy palackvisszaváltós sikerre való tekintettel a hulladékgazdálkodásért felelős, monopolhelyzetben levő MOL (és a kormány) a napokban újabb ötlettel állt elő, miszerint Budapesten átszabnák a lomtalanítási rendszert. Persze most is a környezettudatosság és az újrahasznosítás szépen lengő lobogója alatt.

Az eredeti tervek szerint a MOHU — lásd. nagysikerű palackvisszaváltás — kerületenként három gyűjtőpontot jelölne ki, ahol három napig lehet leadni a lomokat. A gyűjtőponto- kat pedig úgy alakítanák ki, hogy egyik se legyen 800 méternél messzebb a lakóházaktól. (Megj.: kösz, de én azért nem szívesen cipelném a hátamon nyolcszáz méteren át a rossz bojlert, hűtőgépet, kanapét, stb…)

A terv ellen pártállástól függetlenül tiltakoztak a fővárosi kerületek polgármesterei és a Fővárosi Közgyűlés is. Bár a kormány azt állítja, hogy a tervek kidolgozása „az önkormány- zatok bevonásával, a lakosság érdekében történik”, eddig azonban csak a budapesti Fidesz képviselőivel tárgyaltak az ügyben — írja a Szabad Európa.

UPDATE: Meghátráltak? Kétéves átmeneti időszakkal vezetik csak be az új lomtalanítási rendszert: 2027. január elsejéig a kerületek dönthetnek arról, hogy a lakosaik évente egyszer a jelenlegi módon, az utcára pakolhatják-e ki a hulladékokat, vagy az új módon kijelölt gyűjtőpontokon adják le a lomokat — jelentette be tegnap Lantos Csaba energiaügyi miniszter a sajtótájékoztatóján.

Lázár János: Ez nem egy személyes kicseszés velem. (24.hu) 

Ebben a kormányban Lázár János az az ember, aki azért kap meg egy-egy „rossz állapotban lévő rendszert”, hogy azokat rendbehozza — és meg is teszi. Ezt pontosan tudhatjuk egyrészt onnan, hogy ezt ő mondta, másrészt abból, hogy (amint erről több sajtótermék is beszámolt) ezt a magvas, jellemző gondolatát ő maga osztotta meg a nyilvánossággal.

Egy, csak egy dolog van, amivel még ő sem képes megbirkózni, és ez a lejárató kampány. Mostanában épp a tavaly oly látványos diadallal felújított Győr–Budapest vasútvonal ügyét veszik áramszedőjükre ezek a fránya lejáratók.

Azt, hogy milyenek a hozzá jutott ágazatok, sebészi pontossággal tárja fel a magyar nyelvű kínai légitársaság engedélyezésének esete. Ezt

• először egy hónappal későbbre (a jövőbe) dátumozták,
• majd néhány nappal az életszerűnél korábbra,
• mindezt pedig egy két éve megszűnt minisztérium nevében.

A nagy rendteremtő biztos abban, hogy az esedékes adminisztrációs hibát is beosztottai követték el, nem pedig kinevezői.

Fügedi Ubul