Ezzel a címmel vetítették 1975-ben az akkoriban nagysikerű, tizenöt részes csehszlovák-magyar tévés sorozatot, Jozef Adamovič főszereplésével. Omachel Tamást – Benyovszky gyerekkori barátját – Juhász Jácint, egy cári tisztet, Sztyepanovot meg Bujtor István játszotta. Rég volt, nagyon rég.

Ami viszont most, pénteken volt, az az, hogy szobrot kapott Benyovszky Móric Ágost a Diószegi utca és az Orczy út sarkán lévő kis téren. A 280 éve született, 235 éve elhunyt magyar világutazó Elnök utca felé néző bronz portréjának mostani avatása a Benyovszky-emlékév záróeseménye volt.

Az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. Élt Madagaszkáron, Lengyelországban, Franciaországban, Amerikában is, és járt többek között Formosán (a mai Tajvanon).

A több hadszínteret és a szibériai fogságot is megjárt Benyovszky 1774-ben szállt partra Madagaszkáron és jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez. 1776-ban állítólag királlyá választották. Később visszatért Magyarországra, majd újra Madagaszkárra utazott, ahol egy francia erőd elfoglalása után a franciák büntetőexpedíciót küldtek ellene, az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett. Sírja ma is a szigeten található.

Benyovszkynak a Tisztviselőtelepen utcája is van, itt található a Benyovszky-ház, ahol a Benyovszky Társaság működik. Ők kezdeményezték a 2021-es emlékév megtartását. A bronz portrészobrot Kocsis András Sándor készítette.

De ha már szóba került a tévésorozat, ajánlom elolvasásra ezt a tavalyi írást az Ujkor oldaláról: Vivát, Benyovszky! – A legenda és a valóság. Csak hogy árnyalja egy kissé a szoboravatáson elhangzott ünnepi beszédek magasan szárnyaló röptét…

LaMa