Nos, kedves bérlőtársaim, nem kisebb helyre voltam aug. 31-én hivatalos, mint a Vagyonkezelő Igazgatósága, ahol a legutóbbi két, „kártevőmentesítésnek” nevezett házunkbeli akcióval kapcsolatos kifogásainkra kívánt választ adni a JGK. Az alábbi cikket ugyan a „Józsefváros” fb-oldalára írtam egy, a „migránskérdéssel” kapcsolatos vitában, de persze mégsem erről szól elsősorban, hanem az önkormányzati bérlakás- ügyről. Akit ez nem érdekel, az – mondom én – bele se fogjon, de aki önkoris bérlő, az mégis próbálja meg végigolvasni…
Nos, miután dr. Kocsis Máté ilyen derekasan felszámolta a ránk vészt hozó migránshordát, már csak azon kéne eltűnődnie, hogy a magyar állam által gondjaira bízott kerületi bérház-állományban uralkodó – a szóban forgó pápatéri helyzethez sok tekintetben hasonlatos – állapotokkal, mit is kezdjen.
Azt kérdeznénk ezért, mi, ott-lakók, hogy a bérházaiban kialakult katasztrofális állapotok – melyeknek fenntartásában a drog- és lakásneperekkel nyíltan összejátszó vagyonkezelő meghatározó szerepet játszik – mért nem tűnik fel a polgármesternek, aki korábban maga is kezdeményezett néhány óvatos lépést ennek felszámolására?
Miért van az, pl, hogy a most augusztusban általunk nagy nehezen kiharcolt rovar-, rágcsáló- és poloskairtást, az ezzel megbízott önkormányzati szerv, lényegében elsza- botálta – annak végrehajtásánál felelős tisztviselő pl, jelen se volt – és kérésünkre, csak egy használhatatlan, 2016-os dátumú, hamis adatoktól hemzsegő "jegyzőkönyvet" bocsátott a rendelkezésünkre. Ezek egyike pl, azt állítja a – hivatalos személy hiányában – általunk levezényelt programról, hogy személy szerint én, aki aláírásommal igazoltam a feladatteljesítést, ott se voltam.
És persze, a valódi okot – hogy ugyanis a bérlakások nagy részét olyan különféle "lakhatási jogállású" ÁLBÉRLŐK lakják, akik gyakorlatilag mindenféle rendelet/szabály alól mentességet élveznek – maga a vagyonkezelő egyik vezetője legitimálta azon a találkozón, melyen aug. 31-én, felelős tisztviselők társaságában, mint felkért lakossági megbízott, volt szerencsém részt venni.
Le kell ezért szögeznünk, hogy
az illegális lakhatást fedező vagyonkezelői szervek ellenérdekeltek a legelemibb közrendvédelmi irányelvek végrehajtásában, beleértve a súlyos járványveszélyt jelentő tényezőkkel kapcsolatos teendőket is. És ezek, túl azon, hogy az önkormányzati bérházak elpoloskodása város szerte itt a legnagyobb, még a tüdővész fertőzöttségre is vonatkoznak.
Ilyen körülmények között – amikor a különféle okokból illegitim lakhatású lakók egy "nem kérte" (mármint a kártevőmentesítést) megjegyzéssel kibújhatnak a legelemibb közegész- ségügyi rendelkezések hatálya alól – nemcsak a legelemibb közegészségügyi követelmé- nyek szenvednek súlyos csorbát, hanem a fenntartható közrend is, melyek nemcsak a bérházakra, de az egész városnegyedre nézve jelentenek beláthatatlan és tartós közve- szélyt. És persze, az évtizede üresen álló lakások kérdése – köztük azonnali lakhatásra ma is alkalmasakkal – sem csak lakhatási, de közegészségügyi tényező is.
És ezek a körülmények – melyeket már több ök-i vezető is ismer, s melyeknek orvoslására, többek között, dr. Sára Botond is, épp a Bérlővédelminek mondott program keretében, komoly(nak látszó) ígéreteket tett nekünk – mára odáig "fokozódtak", hogy az eddig nagyjából élhető, programkezdő négy házban is teljesen szétzilálódtak a körülmények, és drog-, poloska- és más, az emberi lakhatással összeegyeztethetetlen, többnyire kriminális állapotok lehetetlenítik el a lakók életét.
És mindezt tök figyelmetlenül hagyni, miközben a "migránsok" már rég elhúztak innen a vérbe – s hála államunk bölcs politikájának, már mutatóba se igen látni őket – legalábbis elgondolkodtató kéne hogy legyen. S akinek ezzel kapcsolatban bármi kételye támad, annak – 2010-től napjainkig – szívesen megmutatom azokat a doksikat, amikben az itt felsorolt tényeket, lényegében a mai kerületvezetés is elismeri. De azokat is, amiket egy másik, kisebbségi (?) rész gátlástalanul meghamisított adatszolgáltatással, fenyegetéssel egybekötött nyomásgyakorlással és az illegálisan lakó "álbérlői réteg" felbujtásával akarja ellehetetleníteni a normális élet- és lakhatási körülményekre vágyó bérlői társadalmat.
Megjegyzés: természetesen minden szavamért – akár büntetőjogi értelemben is – jótállok; már amíg a nekem szóló, egyre nyíltabb fenyegetéseket – melyek korábban, akár tettleges formában is megnyilvánultak – be nem váltják. Ilyenek ugyanis – akár önkormányzati tisztviselők szeme láttára is(!) – nemegyszer előfordultak a múltban is. És ráadásul úgy, hogy az elkövető is önkormányzati szerződésben álló alkalmazott volt. Mindezt a Törvény és a fennen hangoztatott Közbiztonság nagyobb dicsőségére.
Budaházy Gusztáv