A mi Józsefvárosunk

589. Kampányidőszaki Kamumesék 9.

2017. január 07. - Amijo

Kampányidőszaki Kamumesék – Bókay Bökkenő

Volt szerencsém tapasztalni a Bókay János utca részleges „felújítását”, és annak némely minősítő körülményét is. De úgy tűnik, hogy a Bókay utca történetei nem érnek véget, még a „Sárkányos Ház” ledőlésével és az összeomlása körül eldurvult fejleményekkel együtt sem. Ugyanis turkálva a szemétben, vagyis az Önkormányzat honlapján, a "jobbágy- meghallgatás" keretében írásban adott válaszok között van egy roppant érdekes megfogalmazás és bekezdés, mégpedig a „9-es sorszámú válasz” negyedik oldalán:

bokay_utca_kozmeghallgatasbol_20170102.jpg

Szóval: az Önkormányzat válasza szerint a Bókay utca, Tömő és Práter utca közötti szakaszán a kivitelező saját költségén elvégzett „útburkolati korrekció” azért kellett, hogy a NOKIA Székház használatbavételi engedélyezése során legyen egy egységes felület kialakítva… de majd később egy teljes és normál üzemmódú felújítás is megtörténik… legalább is ígérjük… majd… majd ígérjük… ígérjük majd…

Érdemes ízlelgetni ezt a megfogalmazást, több okból is.

  • Egyrészt az épp zajló használatbavételi engedély miatt fontos, hogy jól nézzen ki a Bókay János utca a NOKIA Székháznál… persze kötve hiszem, hogy a kinézet, a látvány a fontos – inkább az, hogy el legyen hitetve az engedélyezőkkel az, hogy az új csilivili Székház minden tekintetben előírás szerint megközelíthető pl. mentők, tűzoltók által. Mert hát a macskaköves Bókay utca olyan állapotban volt – és a Gyermekklinika és az Országos Koraszülött Centrum előtt most is van –, hogy ott még a szirénázó mentő is csak egy gyalogos tempójával tudott haladni.
  • Másrészt persze egy használatba vételi engedély születhet hiánypótlási kötelezettséggel is, de az nem az igazi, nem a tuti. Valamint az efféle hiánypótlási kötelezettséggel megspékelt használatba vételi engedéllyel az a probléma hogy ideiglenes, aztán a hiánypótlásra kötelezően betartandó határidőt ír elő. Így viszont szó szerint el van fedve a Bókay utca állapota – mondhatnám, hogy aszfaltszőnyeg alá seperve a probléma –, aztán az ezen közmeghallgatási válaszban belengetett felújítás megvalósítása így már nincs konkrét határidőhöz kötve. Így annak ígéretét még a következő választások kampányidőszaki kamumesékben is össze lehet hazudozni.
  • Harmadrészt pedig ott necces a történet, hogy a használatbavételi engedélyt kiadó hatóságokat bizony megvezetik ezzel az elvégzett aszfaltréteges szőnyeg alá söpréssel. Az egyik baj az, hogy maga az Önkormányzat is a megvezetők közé tartozik, amely maga is hatóságként jár el az adott engedélyezésben – a másik az, hogy ezt tudatosan teszik meg. Ráadásul hivatalos iratban még deklarálják is. Tudatosan megvezetik saját magukat (!), mint eljáró hatóságot, illetve az engedélyezési folyamatban részt vevő társszerveket is megvezetik, mint az engedélyezési eljárásban közreműködő társszerv. Na, ez a nem semmi!

Tölgyessy Péter mondta azt nem olyan régen, hogy „a rendszer maga lett a korrupció működtetője”. Kell erre ennél jobb példa? Szerintem nem.

Frigyesmester

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr10012107273

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

koszorumagdolna 2017.01.07. 18:31:08

Igen találónak, sőt, szimptomatikusnak tartom a cikk befejező mondatát, miszerint az önkormányzatiak:" tudatosan megvezetik saját magukat (!), mint eljáró hatóságot, illetve az engedélyezési folyamatban részt vevő társszerveket is megvezetik, mint az engedélyezési eljárásban közreműködő társszerv. Na, ez a nem semmi!"

Tényleg, nekem is sokszor eszembe jut erről, h az önkori eljárásai gyakran emlékeztetnek Karinthy híres mondására, az "álmomban két macska voltam és játszottam egymással"-ra.
Ahogy például a közmeghallgatáson is - a tárgyilagosság látszatát keltve - látszólag elismerve az egyre inkább és egyre több válságos lakhatási körülményekbe sodródott lakos tarthatatlan helyzetét, mégis az őket segítő "álcivileket" vádolják meg sorsuk rosszra fordulásáért.
Az például fel se merül bennük, h az általuk "felújítottnak" mondott maradék bérlakásállomány valójában romokban áll, s páriasorba taszított lakói csak akkor vethetik meg tartósan a lábukat benne, ha lényegében maguk is a kriminalizálódott körülmények integráns részeivé válnak. És ez az, amire - Frigyesmesterrel szólva - mi is csak azt mondhatjuk, h "na, ez a nem semmi!"
süti beállítások módosítása