A mi Józsefvárosunk

129. Hajléktalangyár

2014. április 03. - Amijo

07.jpgA Polgárok Házában tartott lakossági fórumon Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere azt a kérést fogalmazta meg Vas Imre országgyűlési képviselőhöz, aki ismét indul a Fidesz színeiben a mostani választáson, hogy segítsen olyan törvény megalkotásában, mely gyorsított eljárással lehetővé teszi a lakbérhátralékos bérlők kilakoltatását. Tehát a törvényszék ítéletét se kelljen megvárni a kilakoltatással.

Hasonló ügymenettel, mint azt alkalmazzák önkényes lakásfoglalók esetében. A helyi rendelet szerint néhány hónapos hátralék után fel kell mondani a bérleti jogviszonyt. Szerencsére ezt az ütemet nem tudják tartani az ügyintézés során, hiszen ez több ezer ügy.

kilakoltat1.jpg

Életem nagyobbik felét a szociális munka gyakorlatának szenteltem. Tán még van, aki emlékszik az esetre, amikor egy idős olimpiai bajnok kilakoltatására került sor a volt Erélyi utcában 20 ezer Ft lakbérhátralék miatt. A kilakoltatott alkoholbeteg, egyébként kétszeres doktor, egykoron látta felemelkedni a magyar zászlót, és szívére tehette a kezét. A lakás kiürítése az ablakon keresztül történt. Itt hányták ki vasvillával több ezer kötetes könyvtárát, amikor a helyszínre értem. A végrehajtó döngő léptekkel közeledett a szeméttel keveredő könyvek halmazán. A kilakoltatott, aki egy szatyorba gyűjtötte élete emlékeit, felkiáltott:

- Ildikó, nézze ez állat! Ez Senecán tapos! – azzal leporolta a lábnyomot a kis könyvről és a zsebébe rejtette.

Segítettem az összepakolásban. A szekrényből kivettem néhány tiszta ruhát, meleg pulóvert. Tél közeledett. A falról leakasztottam egy megfakult aranyérmet, egy fakeresztet és a szatyorba gyűrtem. A hajléktalan szállóra taxival érkeztünk, mert nehezen közlekedett, és én sem bírtam el a szatyrokat. A taxis, sportkedvelő idősebb férfi volt. Megismerte az egykori bajnokot. Nem kért pénzt a fuvarért.

Ezek a képsorok több mint 20 éve mélyen beégtek agyamba! Erőt attak abban a küzdelemben, amit a szociális szakma vívott azért, hogy a törvényekbe, helyi rendeletekbe bekerüljön a személet, nem bűnös az aki hátralékos! Ez az ügy messze elhallatszott, és ennek mentén sikerült elérni, hogy a helyi rendeletünkbe akkor bekerüljön az, hogy aki kifizette a hátralékát, annak ne kelljen elhagyni a lakását. Az egykori bajnoknak már nem volt hátraléka a kilakoltatáskor. De hiányzott a rendeletből egy szó, mely lehetővé tette volna, hogy maradhasson szoba-konyhás lakásában.

Sok mindent elértünk! Nagyon nehéz és gyötrelmes harcok voltak ezek. Néha tények, érvek, néha érzelmek, néha a józan logika, néha a könyörgés eszközei felváltva voltak a munkaeszközeink.

Majdnem 20 éve tanítom is a szociálpolitikát, szociális munkát. Részt vettem tankönyvírásokban, tananyagfejlesztésekben. Írtam országos kerettantervet, szakmai vizsgakövetelményeket. Holnap is tanítani megyek. Mit tanítsak? Hová lettek a szociálpolitika, a szociális munka értékei? Hová lett az emberség?

Szili-Darók Ildikó

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr575892117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása