A mi Józsefvárosunk

91. Korányi Sándor utca

2014. január 06. - Amijo

05.jpg…avagy a Ludoviceum utcza
Józsefváros utcanevei máig beszédesek, és a különböző utcanevekből könnyen következtethetünk a környék nevezetességeire, fontos helyzetére. Gondoljunk csak a Diószegi Sámuel utcára, mely régen Örömvölgy utcza volt, vagy a mai Illés utcára, ami 200 éve még Birka út volt, de a mai Korányi Sándor utcát is máshogy, Ludoviceum utczának hívták elődeink.

Az 1700-as 1800-as években az akkori Ludoviceum utca az Üllői út és Örömvölgy (Diószegi S.) utcza között húzódott, és az akkoriban Józsefváros ezen területét meghatározó, mezőgazdasági és állattartó területek határvonalát is képezte. A mai Orczy-kert (18. század utolsó éveiben jött létre) korábban az állattartók paradicsoma volt, gazdaságukat, lehetőleg itt ezen a legelőterületen és közelében alakították ki, mivel a terület bővelkedett vízben, tiszta ivó és artézi, vagy csak öntözésre alkalmas vízben egyaránt (A mai botanikus kertnél találjuk a bővizű, híres Illés (Éliás) kútját). Mezőgazdasági szempontból kétségtelenül az Illés-kút környéke volt e vidék legértékesebb része, és a 18. század végén még tucatnyi tehén és félezer birka legelészett a környéken.

Ludovika_akademia_Fuveszkert_terkepe_1884.jpg

Ezek a területek (Rákóczi-szabadságharc után a polgárság között felosztott és kiadott szántóterületek, Mosel-birtok) Józsefváros egyéb részeitől eltérően, aztán csak lassan váltak/válhattak lakó-, lakóházas, lakónegyed területté. A környéken jellemző mezőgazdasági tevékenység, és állattartás fejlődésével a beáramló munkaerő részére (napszámosok, juhászok, csordások, cselédek, stb.) a földek között házhelyeket jelöltek ki, majd szépen lassan megindult a betelepülés. Budapest fejlődésével, lassan, de biztosan fejlődött ez a városrész is. Az 1736-os adatokból 7-800 főre becsült teljes lakosság, 1777-re 3.150 főre bővült, és 425 lakóházban élhetett. Ebben az időszakban a telekspekuláció a leggyümölcsözőbb tőkebefektetés Józsefvárosban, és ez volt akkoriban a meggazdagodás legbiztosabb útja is. Az 1803-as évektől kezdve, a Mosel-örökösök által megindult a hatalmas Mosel-birtok (majorok és szántók) kis parcellákra történő felosztása és kiárusítása. A józsefvárosiak létszáma 1806-ban már 6.960 fő volt és 1850-re 17.554 főre növekedett, akik 2.019 lakóházban élhettek. Ez az emelkedés a későbbiekben is hasonlóan folytatódott, 1869-ben 41.831 fő; 1880-ban 63.994 fő, 1890-ben 93.063 fő, 1900-ban 133.419 fő, 1910-ben 151.845 fő, 1920-ban 145.408 fő, 1930-ban 141.119 fő, 1941-ben 150.726 fő, 1949-ben 139.673 fő, 1960-ban 142.941 fő, és napjainkban ~80.000 fő körüli.

A 20. század elején, a megnövekedett lakosság igényeinek megfelelően azt látjuk, hogy a Józsefvárosban 20-as számmal közlekedő villamos, az Örömvölgy / Diószegi Sámuel utcán hasítva a Korányi Sándor utca közelében is megáll. Az 1928-tól közlekedő 14-es autóbuszcsalád, 1933.12.15.-től érvényes menetrendje szerint, megáll a Ludoviceum utczában, és ez az 1930-as évek végéig nem is változott. Mára azonban egyik tömegközlekedési eszköz sem érinti a Korányi Sándor utcát.

A Pál utcai fiúk is ezen a környéken „élték” mindennapjaikat. A Füvészkert - mint a korabeli térképeken látható - a mai Klinikák metróállomástól kifelé kezdődött, és a Szigony utca, Üllői út, Korányi Sándor utca (Ludoviceum utca), Illés utca, Tömő utca által határolt, azóta nagyrészt beépített területen volt. Ennek a területnek a Tömő utca felé eső hátsó traktusában látható a regényben is leírt, szimmetrikus elrendezésű üvegház.

A Ludoviceum utcza mai nevét, Korányi Sándor orvosról kapta 1946-ban, akinek egykori klinikája (a mai I. sz. Belgyógyászati Klinika) a Korányi Sándor utca 2. alatt található. Az akkori Ludoviceum utca tehát, ma az ő nevét viseli.

koranyi2.jpg

Napjaink Józsefvárosban is dúló utcanév változtatási versenye miatt joggal aggódhat a Korányi Sándor utca is, de vélhetőleg Ludoviceum utcára nem keresztelik már vissza. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Központ tervezésekor ugyanis, az Orczy-kerten átvezető, egészen a Népligetig tartó, archaizáló, monumentális térfalakkal kísért „új Ludoviceum utca” – „új épületutca” létrehozására tettek javaslatot, amelynek irányát a park területén a sportközpont két tömegre bontott, kortárs együttese jelöl majd ki. Ha ez így lesz, akkor újra lesz Ludoviceum utcánk, és remélhetőleg megmarad a Korányi Sándor utcánk is, bár ma a Ludovika programból még csak az eltűnt Üllői úti fák látszódnak.

Körmendi Gábor Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr185743363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása