A Magyar Rádió épületei – Virtuális leletmentés: modern örökség. (Építészfórum) 

2024 őszén megkezdődött a Magyar Rádió épületeinek bontása. Hiába a nemzeti engedetlenkedés, a szakmai tiltakozások, jogi huzavonák: a dózer győzött, indul a Pázmány Campus építése! Lehetett volna úgy is, hogy az egyetem birtokba veszi és felújítja a telkén álló épületeket — azzal sem járt volna rosszul. Helyette bontott; lássuk, mi ment veszendőbe — írja bevezetőjében az Építészfórum. Tessék elolvasni Zöldi Anna írását, hogy legalább tudjuk, mit is vesztünk el most — mindannyian.

A bontásra ítélt épületek között vannak:

• a Münnich Aladár által tervezett Szentkirályi utcai lakóházak, melyek helyén nyílik majd a campus egyik új bejárata, árkádos terecskével és harangtoronnyal;
• a Rádió első, központi épülete, amelynek csak az utcai traktusát tartják meg;
• a világ első stúdiójaként aposztrofált, háború előtt épült Stúdiópalota, és a bővítéseként a harmincas évek közepén átadott, legendássá vált 6-os stúdió;
• a kettő közti udvarban emelt büfé, az együttes szellemi központja, a Szabó István kezétől származó könnyűszerkezetes Pagoda;
• a Pollack Mihály térre néző háború utáni épületrészek (az üzemépület és az irodaház).

A Magyar Rádió nem csupán és nem elsősorban épületegyüttes volt, hanem szellemi képződmény, kulturális relikvia, amelynek sorsa több figyelmet és érzékenységet érdemel, mint pusztán megfelelni a racionális beépítési mutatóknak. A jelenkor progresszív felfogása, a nemépítés és a városi zöld fontosságának felismerése mentén különösen meggondolandó egy ilyen volumenű bontás és építés, pusztán annak a környezetre gyakorolt hatása miatt is. A zöldfelületi mutatókkal bűvészkedés nem megoldás a környezeti károk igazolására. (via Építészfórum)

A bíróság jogszerűnek találta a Magyar Rádió épületeire
kiadott bontási engedélyt. (Telex) 

A józsefvárosi önkormányzat egy társasházzal és egy civillel együtt támadta meg a Pázmány-kampusz építési engedélyét, de a törvényszék mindkét esetben elutasította a keresetet.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma elutasította a VIII. Kerületi Önkor- mányzat és felperestársai keresetét, amelyben megtámadták a Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyét. Az ítélet szerint a rádió helyére tervezett Pázmány-kampusz építési engedélye minden előírásnak megfelelt, ezért azt a bíróság jogerősen helyben hagyta.

A per tavaly májusban indult, mikor az önkormányzat, valamint az egyik társasház és egy helyi lakos megkérdőjelezte az építési engedély jogszerűségét.

2023-ban kiderült, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Palota-negyed egykor a Magyar Rádiónak otthont adó tömbjébe költözik, és az átépítésével alakítja majd ki az új kampuszát. Józsefváros önkormányzata ezért helyi védelem alá helyezte az itteni épületeket, majd változtatási tilalmat rendelt el, miközben a kormány a beruházást kiemeltté nyilvánítva elvonta az önkormányzat jogait. (via 444.hu)

A politikusokkal kapcsolatban az egyik legriasztóbb dolog — amellett, amikor olyan úri huncutságokkal, mint a hatalommegosztás intézményével szembeni viszolygásukat juttatják kifejezésre —, amikor büszkén hangoztatják saját kulturálatlanságukat, műveletlenségüket, hogy ne mondjam, taplóságukat.

A társadalommal kapcsolatban az egyik legriasztóbb jelentség az tud lenni, amikor ezeket a politikusokat ennek ellenére, vagy éppen ezért, meg is választják.

Donald Trump és Elon Musk négy év alatt iszonyatos mennyiségű kárt tudnak még okozni a világnak. Csak reménykedhetünk benne, hogy a demokraták észhez térnek, és megteszik a megfelelő lépéseket, hogy a republikánusok jó sokáig ne térhessenek vissza a hatalomba — és legyen elég idő annak a felmérhetetlen, brutális mennyiségű és fokú, részben helyrehozhatatlan kárnak a mérséklésére, amit két ámokfutó fog előidézni a következő évek során.

Ez meg itt Berend T. Iván jegyzete.

Marosán Bence

„Üzenem a politikusoknak, itt szegények laknak, nem hülyék”
– a Diószegi utca lakói úgy érzik, a kormány magukra hagyta őket. (24.hu) 

A kormány közel egy évvel ezelőtt — nem sokkal a 2024-es önkormányzati választás előtt — elfogadott egy jogszabályt, amely a Diószegi Sámuel utcában és környékén kisajátí- tásra ítélt tíz ingatlant, köztük emberek otthonát. Ezek aztán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fenntartásába kerülnek, hogy itt épüljön meg annak új tanárképző kara.

Félreértés ne essen, az épületek jó részért nem kár, már rég le kellett volna bontani őket*. Csakhogy itt emberek laknak, és ezzel a döntéssel 200, igencsak rossz anyagi körülmény közt élő családnak forgatták fel az életét, bizonytalanná téve a lakhatásukat.

A tervezet szerint eredetileg a lakóknak mindössze pár hónapjuk lett volna, hogy elhagyják otthonukat, a törvényben viszont már az szerepelt, hogy az önkormányzatnak 2025. január 31-ig kell felajánlania cserelakásokat. Végül a tavalyi választást követően pár héttel, egy háborús vészhelyzetre hivatkozó rendelettel ezt a határidőt újabb egy évvel, 2026. január 31-re tolták ki.

Az egyetem fenntartásába idén júliusban kerülnek a házak, de egyre nagyobb a bizony- talanság, a lakóknak és az önkormányzatnak is egyre több kérdése van/lenne, azonban se a kormányzat, se az NKE nem válaszol. A kérdések azóta is gyűlnek, az állam és az NKE meg mélyen hallgat.

*Az államosítás a Diószegi Sámuel utca 18-tól 28-ig terjedő páros számozású házait, a Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium épületét, a Sárkány utca 1-et és 5-öt — utóbbi egy hulladékudvar —, a Korányi Sándor utca 20-at és a Dugonics utca 11-et érinti.

Bontják a Magyar Rádió egykori épületének atombunkerét (Népszava) 

Az önkormányzat, a civilek és a kornyéken élők tiltakozása ellenére gőzerővel zajlik a Rádió épületeinek bontása. Most az 1952-ben épített bunker került sorra. Ennek különlegessége, hogy nem a föld alatt van, hanem az Esterházy-palota mellé épült. Később köré építették a Magyar Rádió székházát.

A területen most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa épül, ami korábban komoly tiltakozást váltott ki, sokan nehezményezték, hogy a Magyar Rádió történelmi épületeit lebontják. A tiltakozások ellenére 2024 szeptemberében megindult a bontás.

Az Építészfórumon jelent meg Rádai Dániel, Józsefváros városfejlesztési alpolgármesterének írása a Pázmány-projektről. Öt pontban foglalja össze a palotanegyedi fejlesztéssel kapcsolatos fenntartásait és aggályait.

Pár éve már megosztottunk itt a blogon egy 1982-ben az Orczy téri villamosmegállóról készült fotót. Most megint találtunk egy fortepanos képet, amely szintén 1982-ben készült ugyanazon a helyszínen, csak most télen, és a másik irányba — a Baross utcai remíz egyik külső épületének emeletéről fotózva.

Ekkoriban itt állt meg a 23-as, 24-es és a 28-as villamos. Balra és középen a Józsefvárosi pályaudvar már akkor is romos épületei — a még mindig át nem adott Sorsok Házának helye — illetve a középen látható épületek a pályaudvar és a Kőbányai út között — ezeket 1983/84-bon bontották le.

Helyükön épült fel 1984-1989-ben a Magyar Posta Logisztikai Központja. Jobbra pedig az 1870-től egészen 1988-ig működő Ganz–MÁVAG gyártelep hajdani csarnokai láthatók. Mind a mai napig. Csak épp az egykoron világhírű gyár tűnt el…

Ja, és akkoriban még a tél is tél volt.

LaMa

A Bajcsyban felújították a VIP-részleget, aztán a Fidesz államtitkárostul
elszínészkedte, hogy milyen szép lett a kardiológia. (444.hu) 

Úgy tűnik, hogy a kórházak sokat reklámozott fejlesztésének lényege a kétszintű egészségügy kialakítása. Marad a régi és a fejlesztések elvonása miatt lefelé pukkanó alsó szint. De kinő felette egy jóval kisebb, éppen ezért koncentráltan fejleszthető szint a gazdagoknak és kedvezményezetteknek.

Én ugyebár az alsó szinten vagyok, nekem ez nem tetszik. De van néhány tízezer ember, aki számít — és amint ezt maga a kifejezés is jelzi, az ő véleményük az, ami számít.

Afféle alattvaló lelkületű magyarként ezt egyszerű bólintással tudomásul veszem. De amikor az „ő” fejlesztésüket van pofájuk a „mi” fejlesztésünkként reklámozni, akkor azért még berzenkedem egy kicsit.

Kép: Takács Péter államtitkár büszke arra, hogy csak a Bajcsy-Zsilinszky Kórházra 3,5 milliárd forintot költöttek. „A felújítást fontos emberek adták át” — írja a Hír TV.

Fügedi Ubul

Irodaház átalakításával készülhet fecskeház Józsefvárosban. (Építészfórum) 

A józsefvárosi önkormányzat három, a kerület építési szabályainak módosításáról szóló kérelmet tett közzé. Ezek egyike a Hungária körút – Hős utca – Százados utca és Stróbl Alajos utca által határolt tömbbel áll összefüggésben, melyben a kérelmező azt szeretné elérni, hogy intézményi övezetben is engedélyezhető legyen a lakófunkció.

Eredetileg négy irodaház épült volna az egykori, 2009 júniusában lebontott Budapest Székesfőváros Községi Kenyérgyár (egyes épületei 2012-ben még láthatók voltak) telkén, melyek közül egy már évek óta üzemel. A piaci igények megváltozása miatt most az irodaházak helyett egy fiatal lakáskeresőket célzó fecskeház, egy további lakóház és egy hotel létesülhet a területen. (Fotó: az irodaház-együttes elkészült része a Hős u. sarkán.)

Tehát kevesebb iroda, több lakás épülhet(ne). Kiderül, mi lesz belőle.

***

Az akkor még Kőbányához tartózó Stróbl Alajos utca 11. – Hungária körút 30. – Hős utca 10. – telken 1909-ben épült fel a kenyérgyár. A főváros azért létesítette, hogy letörje a sütőiparosok árkartelljét, és „kifogástalan minőségű kenyérnek piacra hozatalával a magán- ipart is hasonló kenyér előállítására kényszerítse”. És szolgáljon pédául a sütőiparosoknak arra, hogy a kenyeret és egyéb sütőtermékeket a közegészség, és a köztisztaság követel- ményeinek megfelelően korszerű berendezésekkel miképpen állítsák elő.

A Százados úti Kenyérgyár épületei 2008-ban. Valamikor réges-rég a kenyerek még egy- vagy kétkilósak voltak, és bélyegnyi papírcímkét nyomtak rá sütés előtt
a készítő kenyérgyár nevével.

A háromemeletes főépület első és második emeletén voltak a lisztraktárak, a földszinten a dagasztó-, gyúró- és sütőtermek, az irodák és a fürdők. Külön épületben helyezték el azokat a gépeket, amelyek az egész gyárat működtették. A Kádár-korszakban is zavarta- lanul dolgozott a gyár, sőt folyamatos fejlesztéseken esett át. Ennek a rendszerváltás, illetve az azzal együtt járó privatizáció vetett véget. Az egykori Községi Kenyérgyár 2003-ban szűnt meg létezni.

LaMa

Meglebegtették Nagy Mártonék az árstopot,
akciózásba kezdtek az üzletláncok. (24.hu) 

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében leszögezte, hogy a kereskedők itthon túl nagy árréssel dolgoznak. Ezért Magyarországon kiugróan megemelkedett a tejek és tejtermékek ára, amihez nemzetközi tényezők is hozzájárultak.

A közleményben az európai rekorder 31,5 %-os élelmiszer-áfáról nem esik szó, elvégre az már korábban ennyi volt. A jövőben kiemelten figyelnek az élelmiszerárak alakulására, és ha szükségesnek látják, be is fognak avatkozni. Külföldi példákkal céloztak arra, hogy ennek eszköze a maximált árak bevezetése lehet. Ezzel a Tanácsköztársaságban már sikerült jelentős feketepiacot, Kádár alatt pedig áruhiányt okozni. Gondolom, az adekvát fellépés most sem marad el.

A felső képen a Lenin-fiúk láthatók, a másikon az 1950-es–60-as évek fordulójának felkapott énekes triója, a Vidám fiúk. Szerintem most a második úton indulunk el, és elmagyarázzuk, hogy ennél jobb nem is lehetne.

Fügedi Ubul

A minap emléktáblát állított a Kutyapárt dr. Kecskeméti László józsefvárosi képviselőnek, aki bruttó 1,8 millió forintos fizetéssel is ragaszkodott kedvezményes szociális önkor- mányzati bérlakásához, és évekig küzdött azért, hogy ilyen anyagi helyzete mellett ne egy rászoruló kapja meg a lakást, hanem ő maga maradjon benne, sajátosan értelmezve ezáltal a szociális politikát (2019 előtt pedig 22 ember kilakoltatásáért volt felelős).

Állhatatos harcát emléktáblával és laudációval tették feledhetetlenné az utókor számára. Passzivistájuk a tábla felavatásakor rögtönzött egy beszédet kb. olyan tartalommal, hogy:

1. 22 embert lakoltatott ki ez a jeles ember, és megtiszteltetésnek vette volna, ha őt is egy ilyen kiválóság lakoltatja ki.
2. Dr. Kecskeméti László szerény volt, mert akár azt is elérhette volna, hogy az önkormányzat fizet azért, hogy Ő itt lakik, ehhez képest hajlandó volt az albérletért perkálni, még ha csekély összeget is.
3. Követeljük a kerületvezetéstől, hogy utaljon ki szociális bérlakásokat Elon Musknak, Tiborcz Istvánnak, Mészáros Lőrincnek és más hasonlóan vagyonos embereknek, sőt fizessen is azért, hogy itt lakjanak, és dr. Kecskeméti Lászlóhoz hasonlóan emeljék a kerület fényét!
4. Fizessenek a szegények!

Óvatosan sajnáltasd magad havi bruttó 1,8 millió forinttal, ha nem vagy hajlandó kiköltözni egy kedvezményes önkormányzati lakásból. (Telex)