A minap emléktáblát állított a Kutyapárt dr. Kecskeméti László józsefvárosi képviselőnek, aki bruttó 1,8 millió forintos fizetéssel is ragaszkodott kedvezményes szociális önkor- mányzati bérlakásához, és évekig küzdött azért, hogy ilyen anyagi helyzete mellett ne egy rászoruló kapja meg a lakást, hanem ő maga maradjon benne, sajátosan értelmezve ezáltal a szociális politikát (2019 előtt pedig 22 ember kilakoltatásáért volt felelős).

Állhatatos harcát emléktáblával és laudációval tették feledhetetlenné az utókor számára. Passzivistájuk a tábla felavatásakor rögtönzött egy beszédet kb. olyan tartalommal, hogy:

1. 22 embert lakoltatott ki ez a jeles ember, és megtiszteltetésnek vette volna, ha őt is egy ilyen kiválóság lakoltatja ki.
2. Dr. Kecskeméti László szerény volt, mert akár azt is elérhette volna, hogy az önkormányzat fizet azért, hogy Ő itt lakik, ehhez képest hajlandó volt az albérletért perkálni, még ha csekély összeget is.
3. Követeljük a kerületvezetéstől, hogy utaljon ki szociális bérlakásokat Elon Musknak, Tiborcz Istvánnak, Mészáros Lőrincnek és más hasonlóan vagyonos embereknek, sőt fizessen is azért, hogy itt lakjanak, és dr. Kecskeméti Lászlóhoz hasonlóan emeljék a kerület fényét!
4. Fizessenek a szegények!

Óvatosan sajnáltasd magad havi bruttó 1,8 millió forinttal, ha nem vagy hajlandó kiköltözni egy kedvezményes önkormányzati lakásból. (Telex)

Az 1967-ben készült képen a Fiumei út (akkoriban még Mező Imre út) látható a Baross tér felé nézve, balra a Légszesz utca torkolata. A képen félig-meddig látható 1907-ben épült erkélyes emeletes ház az utca sarkán (Légszesz utca 8.) ebben az időben a Fogtechnikai Vállalat laboratóriuma volt. A felüljárót pedig a Rákóczi út felett ekkoriban kezdték el építeni a metróval egyidejűleg, de itt még nincs sehol.

A villamossínek itt még megvoltak, rajta a 36-os villamos, aminek a végállomása Kőbányán a Kápolna tér volt. Mégbalrább — a Légszesz utca másik oldalán — manapság a Gázgyár modern épületegyüttese látható; mivel ezen a területen épült fel az első pesti gázgyár 1855-ben, a Trieszti Általános Gáztársulat, később az Osztrák Légszesz Társulat érdekeltségében. Erről a légszesz-, azaz gázgyárról kapta fura nevét a Légszesz utca.

A fővárosban 1856. december 24-én kezdődött a gázvilágítás, 838 köztéri és 9184 magánterületen lévő lámpával. A kezdésre 45 000 méter vezetéket építettek ki, a gázlángoknak pedig a szerződés szerint denevérszárnyakra vagy halfarokra kellett hasonlítani. A szerződésben azt is kikötötték, hogy ha a gázvilágítás nem válik be, a Társaság köteles más módon a közvilágításról gondoskodni. Akkor még így mentek a dolgok. 1913-tól, az Óbudai Gázgyár megépülésétől, nincs gáztermelés a Gázgyárban.

LaMa

Nyolcvan éve, 1945. január 18-án a Vörös Hadsereg felszabadította a pesti gettót, Európa utolsó, egyben egyik legnagyobb gettóját. Összesen mintegy 120-130 ezer elcsigázott, csontig soványodott fővárosi zsidó élte túl a vészkorszakot, közülük 70 ezren a szomszéd kerületben, Erzsébetvárosban.

A gettóban — annak hathetes fennállása alatt — mészárlás nélkül is több ezer ember halt éhen, és a kivégzéseknek is legalább három-négyezren estek áldozatul. A felszaba- duláskor csak a Klauzál téren több mint 3 ezer temetetlen holttestet találtak. A vidéki zsidóságot — több mint 400 ezer embert — a német megszállás után a július 7-i leállí- tásig már május-júniusban deportálták. A többségük odaveszett.

És ne fedjük azt se, hogy az első, majd a második, végül a harmadik zsidótörvényt a kormány (és a Fidesz) által manapság már oly nagyon kedvelt Horthyék úgy hozták meg, hogy pontosan tudták: magyarok százezreit küldik a halálba.

Tessék emlékezni és emlékeztetni!

*

Széljegyzet: Elengedte az Orbán-kormány a Sorsok Házát. Továbbra sem tudni, mi lesz a Sorsok Házával. A kormány szerint a legutóbbi határozatuk „egyértelműen fogalmaz” az intézmény jövőjéről.

A kormány a kerületek helyett a Fidesszel egyeztet a lomtalanítás átvariálásáról. (24.hu) 

A nagy palackvisszaváltós sikerre való tekintettel a hulladékgazdálkodásért felelős, monopolhelyzetben levő MOL (és a kormány) a napokban újabb ötlettel állt elő, miszerint Budapesten átszabnák a lomtalanítási rendszert. Persze most is a környezettudatosság és az újrahasznosítás szépen lengő lobogója alatt.

Az eredeti tervek szerint a MOHU — lásd. nagysikerű palackvisszaváltás — kerületenként három gyűjtőpontot jelölne ki, ahol három napig lehet leadni a lomokat. A gyűjtőponto- kat pedig úgy alakítanák ki, hogy egyik se legyen 800 méternél messzebb a lakóházaktól. (Megj.: kösz, de én azért nem szívesen cipelném a hátamon nyolcszáz méteren át a rossz bojlert, hűtőgépet, kanapét, stb…)

A terv ellen pártállástól függetlenül tiltakoztak a fővárosi kerületek polgármesterei és a Fővárosi Közgyűlés is. Bár a kormány azt állítja, hogy a tervek kidolgozása „az önkormány- zatok bevonásával, a lakosság érdekében történik”, eddig azonban csak a budapesti Fidesz képviselőivel tárgyaltak az ügyben — írja a Szabad Európa.

UPDATE: Meghátráltak? Kétéves átmeneti időszakkal vezetik csak be az új lomtalanítási rendszert: 2027. január elsejéig a kerületek dönthetnek arról, hogy a lakosaik évente egyszer a jelenlegi módon, az utcára pakolhatják-e ki a hulladékokat, vagy az új módon kijelölt gyűjtőpontokon adják le a lomokat — jelentette be tegnap Lantos Csaba energiaügyi miniszter a sajtótájékoztatóján.

Lázár János: Ez nem egy személyes kicseszés velem. (24.hu) 

Ebben a kormányban Lázár János az az ember, aki azért kap meg egy-egy „rossz állapotban lévő rendszert”, hogy azokat rendbehozza — és meg is teszi. Ezt pontosan tudhatjuk egyrészt onnan, hogy ezt ő mondta, másrészt abból, hogy (amint erről több sajtótermék is beszámolt) ezt a magvas, jellemző gondolatát ő maga osztotta meg a nyilvánossággal.

Egy, csak egy dolog van, amivel még ő sem képes megbirkózni, és ez a lejárató kampány. Mostanában épp a tavaly oly látványos diadallal felújított Győr–Budapest vasútvonal ügyét veszik áramszedőjükre ezek a fránya lejáratók.

Azt, hogy milyenek a hozzá jutott ágazatok, sebészi pontossággal tárja fel a magyar nyelvű kínai légitársaság engedélyezésének esete. Ezt

• először egy hónappal későbbre (a jövőbe) dátumozták,
• majd néhány nappal az életszerűnél korábbra,
• mindezt pedig egy két éve megszűnt minisztérium nevében.

A nagy rendteremtő biztos abban, hogy az esedékes adminisztrációs hibát is beosztottai követték el, nem pedig kinevezői.

Fügedi Ubul

Az Operaház január 1-én átadta — az 1819 ülőhelyével az ország legnagyobb kőszínhá- zának — az Erkel Színház üzemeltetését az államnak, helyén egy zenés-táncos teátrum jön létre. Márciusig három produkcióval búcsúzik az Operaház a II. János Pál pápa tértől.

A kormány 2024. november 28-án döntött egy 100%-ban állami tulajdonban lévő nonprofit cég létrehozásáról, amely 2025. január 1-től az Erkel Színház épületében egy új zenés-táncos színházat működtet. A színház így leválik az Állami Operaházról és önálló teátrumként működik tovább. 2025-ös állami költségvetésben a Magyar Állami Operaháznak az ingóságok átadásáért 2 milliárd forintot, míg az új színház működésére 3,5 milliárdot irányoznak elő. Az Index úgy tudja, hogy a zenés-táncos teátrumot Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója és Szente Vajk színész-rendező vezeti 2025. január 1-től.

*

Az Erkel Színház 1911-ben épült Népopera néven, 1951-ig önálló intézmény volt, ekkor a Magyar Állami Operaházhoz csatolták. 1961–1962 között átépítették, negyvenöt évvel később azonban műszaki okok miatt bezárták. A bezárás előtt, a 2007. június 7-i búcsú- koncerten telt meg utoljára az épület. Ezt követően majd hat évig zárva tartott. Szó volt a lebontásáról is, azonban végül a felújítás mellett döntöttek, amely két lépcsőben történt meg. 2013. március 1. óta ismét működött, mint az Operaház kamaraszínháza. Eddig.

Ez már kérem az új év első hete, kezdjük az újévet a régi év egyik utolsó hírével: Az év utolsó napján negyven új jogszabályt tett közzé a kormány, köztük van a személyi igazolvány és az útlevél új ára is. Nnna, ez az év is jól kezdődik!

Az év utolsó napján negyven új jogszabályt tett közzé a kormány.  Egyebek közt néhány plusz pontszámot a felsőoktatási felvételikhez. Azok, akik önkéntes tartalékosként teljesítik az 5 hetes alapkiképzést, 16 plusz pontot kapnak. A 6 hónapos folyamatos kiképzésért (pl. harckocsizónak, búvárnak) 32 pont jár. Akik ezt a szakkiképzést még egy félévvel megfejelik, 64 pontot kapnak.

Összehasonlításként: egy középfokú nyelvvizsga 28 többletpontot ér. Ezeket a szabá- lyokat áttekintve megpillanthatjuk kormányunk értékrendjét. Tehát a nem egészen 13,5 hónapos képzés (teljes ellátással) nagyobb érték, mint két nyelvvizsga (amikért ha jól tudom, vizsgadíjat is kell fizetni). Nem csak úgy általában értékesebb, hanem kimondot- tan a felsőoktatás számára. Alkalmasabb orvosnak, tanárnak vagy fizikusnak a tankista vagy a nehézbúvár, mint az a nyeszlett könyvmoly a két nyelvismeretével.

A közoktatásban megszerezhető tudás ilyetén lebecsülése gyönyörűen kiviláglik kispá- lyás másodosztályú külügyminiszterünk új(évi) nekibuzdulásából, amellyel háromszor is belenyúlt a 10/2017. (VIII. 7.) KKM rendeletbe. A három, szó szerint azonos módosításban „(a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe mindháromszor „(a továbbiakban: Minisztérium)” szöveg lép.

Ez szépen jelzi, hogy külügyérünk nem ismeri se a magyar helyesírás szabályait, se a tu- lajdonnevek mibenlétét. Ezek az ismeretek értéktelenek, fontatlanok. A fontos az, hogy őt is, az általa vezetett szervezetet is minden lehetséges alkalommal nagybetűvel említsük — sőt, így is gondoljunk rá.

***

Igazi klasszikus következik. Gondolom, mindenki ismeri, de itt a helye a sorozatban.

— Kapitány a gépháznak: Mennyi?
— Gépház a kapitánynak: 32.
— Kapitány a gépháznak: Mi 32?
— Gépház a kapitánynak: Mi mennyi?

Fügedi Ubul

Nos, ezt is megértük: tegnap véget ért a 2024-es esztendő, és már itt van nekünk ez a vadonatúj év. Kíváncsian várom, mit kezdünk vele. És bár ez sem kecsegtet túl sok jóval, mi azért reménykedjünk, hogy jobb lesz, mint az előző: nyugodtabb, biztonságosabb és sokkal de sokkal igazságosabb. Reménykedjünk.

Adjon Isten minden jót,
ez új esztendőben!
Vegye el mind a nem jót,
ez új esztendőben!
Mitől félünk mentsen meg,
amit várunk tegyen meg,
ez új esztendőben!    
(Háromszéki köszöntő)

A negyedik adventi gyertya is meggyújtva, lassan véget ér ez az év is. Egy-két nap, és máris itt a karácsony — majd az év vége. Hosszú, nehéz esztendő volt ez is, de lassan már hozzászokunk. Aztán hogy mi lesz itt jövőre, azt nem tudjuk, de már készülünk a — remélhetőleg — jobb és boldogabb következő évre. Nagyon itt lenne már az ideje.

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
(Juhász Gyula: Karácsony felé)

Békés, meghitt Karácsonyt és sikeres, Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak, barátunknak és minden józsefvárosi lakosnak!

Mindmáig sokan tartják magukat ahhoz a régi hagyományhoz, hogy advent minden vasárnapján meggyújtanak egy gyertyát a koszorún. Ma a másodikat, ami a reményt, a bizakodást szimbolizálja. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég majd az utolsó vasárnapon. Aztán jön a karácsony.

Itt nálunk most karácsonyi szünet következik, mi is készülődünk a karácsonyra, meg az újévre. Addig is további szép estét és békés adventet mindenkinek!

a Szerk.