"Mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem."
(Oscar Wilde)

Szégyen ide, szégyen oda, de mi most bizony khmmm… smittelni fogok, méghozzá Konok Péter fészbuk oldaláról. Pedig tudom, hogy ez csúnya dolog – de én sem tudok ellenállni a kísértésnek –, így most megosztanám a nagyérdeművel az ott olvasottakat, hátha valaki még nem olvasta. (Remélhetőleg a mélyen tisztelt szerzőnek nem lesz kifogása ez ellen…) Ma különben elbúcsúztak Bud Spencertől, és szintén ma Lázár bejelentette, hogy már a jövő héten elkezdhetik építeni a Magyar Zene Házát a Városligetben.

***

...és akkor a Bádszpenszer odalépett a buldózerhez, hogy "csá, tesó, az én nevem is Buldózer", de a buldózeres rákiabált, hogy "takarodjá', dagadt vén hippi", amitől a Bádszpenszernek eléggé elkomorodott az arca, vagy nem is igazán elkomorodott, hanem bosszús lett, értetlen, hogy "de tényleg, ezt most miért kell?", és akkor a buldózeres megpróbált áthajtani a Bádszpenszer lábán, hogy letúrhassa a fákat, hogy kerítést építhessen a parkba, hogy maga alá gyűrje a sétálókat, a kutyákat, a vadkacsákat, a játszótereket, a füvet és a napsütést, és akkor a Bádszpenszer ránézett a Terrenszhillre, "te? akarod te?", de a Terrenszhill vigyorogva félreállt, kicsit meghajolt, "parancsolj", mondta a vigyora, "csináld te, a te hangod mélyebb", és akkor a Bádszpenszer azt mondta, "hááá", és azt is, hogy "hóóó", és megfogta a buldózert buldózeresestül, meglendítette, egyenesen bele a városligeti tóba, volt nagy sivalkodás, fröcskölés, és mindenfelől előrohantak a kopasz gengszterek, mint a darazsak a fészkükből, ha füstöt éreznek, és ilyen cseleket meg küzdőállásokat mutogattak, határozatokat és bizottsági döntéseket lóbáltak, meg botokat és láncokat, és akkor a Bádszpenszer azt mondta, "húúú", és repültek a kopaszok szanaszét, egyik a másik után, a főkopasz többször is visszamászott, hát ő többször is repült.

Mikor elfogytak mind, ott hevertek egymás hegyén-hátán, a Bádszpenszer kereste a Terrenszhillt, ő pedig ott ücsörgött a tó partján, a fehér sapkája a kék szemébe húzva, és egy hosszú fűszálat rágcsált, "kösz, haver, a segítséget", mondta kicsit dühösen a Bádszpenszer, "bármikor" válaszolta a Terrenszhill, "de most ne zavarj, éppen a vadkacsákat nézem, ahogy a buldózeres fejére szarnak".

A rajz Pápai Gáboré, blogján ő is fűzött pár soros megjegyzést a fenti meséhez, tessék szíves lenni elolvasni azt is!

a Szerk.

***

Megfélemlítés, erőszak a Ligetvédők ellen – de a Városligetet akkor sem adják. Kedden körülbelül százan úgy döntöttek, hogy nem adják oda, ami a népé. Pár éve már átléptünk egy új időszámításba, de lassan érti meg a társadalom, hogy jogfosztottak lettünk. Elvették a legelemibb jogunkat, hogy beleszólhassunk abba, hogy milyen környezetben éljünk. (GreenProfit)