De most már tényleg. Még tavaly októberben írtunk részletesebben arról, hogy lebontják a Köztársaság – bocsánat: II. János Pál pápa – téren álló egykori MSZP székházat és vele egybeépült szomszédját. Az akkori hírek szerint miután az önkormányzat kiadta a bontási engedélyt, októberben már el is kezdődhettek (volna) a munkálatok.

Nos, a legújabb hírek szerint már nincs tető az egykori pártbizottság épületén, a pártház mára teljesen szétrohasztott szomszédját lassan, nagyon lassan elkezdték bontani. Bár bő egy hete a kapu előtt lehetett látni két védősisakos munkást, akik egy kibontott ablakke- retet cipeltek nagy bőszen, ennek ellenére az utca felől akkor olyan nagyon nagy változást még nem lehetett látni az épületen. (A kép január 8-án délelőtt készült. Az Indexen van egy másik kép, azon már felülről látható, hogy a tetőt elkezdték szétszedni.)

Azt hiszem, ennyi volt, így kell a múltat végképp eltörölni.  Kíváncsi vagyok, mi épül majd a két lebontott ház helyén az átnevezett Köztársaság téren…

Maradva a Szigony-Tömő sarkán zajló építkezés okozta por- és sárszennyezésénél. A két fotó 2018/01/11-én reggel hétkor készült. Teljesen mindegy, hogy mit kamuzik össze a jegyző az állítólag megtett érdeminek nevezett intézkedésekről. A helyzet az, hogy a környéket száraz időben por, csapadékos időben sár borítja, mert a kivitelezők egyszerűen nem hajlandók betartani, a jegyző s hivatala pedig nem hajlandó betartatni a porképződés elleni védekezés szabályait, ill. az okozott kosz feltakarítására vonatkozó kötelezettségeket.

A porképző építési törmelék szállításában mindössze annyi változás történt, hogy a továbbra is letakaratlanul szállított törmelék szállítása nem nappal, hanem hajnalban történik, napkelte előtt, suttyomban még sötétben.

Megint ott tartunk, hogy az építkezés és a kivitelezők – na meg a jegyző – miatt tiszta mocsok a Szigony-Tömő kereszteződése és a környező mellékutcák.

P.s.: Széljegyzetek közmeghallgatási válaszokhoz. Csak hogy tessetek látni, hogy is mennek mifelénk a dolgok...

Frigyesmester

 Ennek a nemrég megjelent cikknek a margójára... 

Egy európai uniós pályázat révén másfél milliárdért szervezi a Székesfehérvári Egyházmegye „A Magyar Szent Család nyomában – Tematikus zarándokút fejlesztése a Székesfehérvári Egyházmegyében” elnevezésű projektjét. Mondom, másfél milliárdért.

Ez a másfél milliárd, ez 1500 millió. Krámli Kinga műtétje 2 millió. Az 1500 millióból 750 ilyen műtét telne ki. Kevesebb mint harmada négy évről nullára csökkentené a komoly endometriás műtétek várakozási idejét, és még maradna is hasonló várólisták kurtítására (a jelenlegi heti egy finanszírozott műtéttel a négy év mintegy 210 várakozót jelent).

Amikor az a kérdés, hogy zarándokutat fejlesszünk vagy segítsünk 750 olyan, súlyosan beteg emberen, akik kapnának fejenként négy év szenvedés helyett ugyanannyi teljes értékű életet, nem lehet kétséges, hogy kormányunk melyiket választja.

Kiemelendő a program címe: "Befektetés a jövőbe". Ebben a vágyott jövőben a betegek nem a sebészhez mennek, hanem zarándokútra. Közben szorgosan imádkoznak, és a végén kijelentik, hogy meggyógyultak.

Fügedi Ubul

***

Nézzük azért meg, hogy a magyar szent család az uniós támogatások lehívásából mivel is költözhet a szívünkbe: a püspöki palota kertjének végében, a Lakatos utcában látogató- központot alakítanak ki; amelyben kőtár, látványraktár, tematikus kiállítótér kap helyet; az emeletén múzeumpedagógiai foglalkoztató-termek létesülnek. Megújul az egyházme- gyei múzeum épülete: a homlokzat részleges rekonstrukciója mellett a belső udvart a zarándokok fogadására alkalmas térré alakítják... stb.

Felújítási támogatást ad az önkormányzat a hátralékkal nem rendelkező önkormányzati lakást bérlőknek. "Az otthon-felújítási programra 50 millió forintot különítettek el, pályázatonként legalább 50 ezer, legfeljebb 500 ezer forintot lehet igényelni" – írja az ezzel kapcsolatos közlemény. Ez az összeg, tekintve a kábé 5000-es, bérlakás-állomány siralmas állapotait, amúgy is igen szűkös, de a baj inkább az, hogy az önkormányzati koncepcióból, szinte teljes mértékben hiányoznak úgy az állagmegőrzés, mint a tervszerű, megelőző karbantartás egyéb formái, az innovációs beruházásokról most nem is beszélve.

Ez utóbbin az állagmegőrzés során alkalmazott korszerű technológiák (pl. szigetelési eljárások, ólomcsövek kicserélése, szabványos biztonságvédelmi technológiák, stb…) értendők, melyek nélkül az egész bérlővédelmi- és otthon-felújítási koncepció nem más, mint dőre illúzió.

És mindehhez egy olyan belső rendtartási koncepció kialakítása is kéne, mely átláthatóvá téve a ma kaotikus lakhatási állapotokat, egy korszerű jogi- és szociális elveken nyugvó bérleményi jogviszony-rendszert vezet be, a teljesen szétzilálódott és a bűnözés bevehe- tetlen bástyáivá vált önkormányzati bérlakásrendszerben.

Mindezeket immár, tán századjára írom le, s most csak azért újra, hogy világossá tegyem, mért nem látom értelmét, hogy sokévi (s nem is minden tekintetben eredménytelen mun- kánkat) tovább folytassam. Ez az egész abszurd s békeidőben ezidáig elképzelhetetlen "eljárásrend," nekem különben, mindig a Kőmíves Kelemen székely népballada sorait juttatja eszembe: "amit raktak délig, leomlott estélre," s magam – bármily röhejes, de mint obsitos "érdekvédő civil aktivista" – nem mondhatok erre mást, mint a balladabeli befa- lazott anya, az őt szólongató fiának: "Nem szólhatok fiam! mert a kőfal szorít, Erős kövek közi vagyok bérakva itt."

Budaházy Gusztáv

„Kossuth lendületes karmozdulata egy kazánházat jelöl ki irányként.” 

Szégyen gyalázat, de megjelenésekor nem figyeltünk föl erre a cikkre az Átlátszón: Kerti törpe lett Kossuthból: megtaláltuk a Parlament mellől kiakolbólított szoborcsoportot. Pedig illet volna, mert annyira, de annyira szép és jellemző ez a történet. De most szűk egy hét elteltével pótoljuk a hiányt, javítjuk a hibát, hátha van még olyan ember, akinek tudunk ezzel újat mondani, illetve mutatni…

(Fotó: atlatszo.hu)

A Kisfaludi Stróbl-féle, 1952-ben felállított szoborcsoportot egy 2011-ben született ország- gyűlési határozat alapján 2013-ban távolították el a parlament előtti térről – majd most annak szétcseszett legó-változatát állították fel az Orczy-kertben. Mert ugye mi aztán megbecsüljük egykori nagyjainkat, nem csak pofázunk a malomkeréknyi kokárdák alól.

… egy 2015. szeptemberi – amúgy az előző évi költségvetési maradvány fel- használásáról szóló – kormányhatározat (1681/2015) rendelkezett a szobor sorsáról: e szerint a kormány „egyetért a Kossuth Lajos emlékműnek a Nem- zeti Közszolgálati Egyetemen történő elhelyezésével”, és 160 millió forintot biztosít a felmerülő költségekre. Időközben a szobor vagyonkezelői joga a nemzeti vagyonkezelőtől (MNV Zrt.) átkerült az Országgyűlés Hivatalához, majd a hivatal ruházta azt át a kormányhatározat alapján 2016 tavaszán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE). Az egyetem pedig 2016 végén 62 millió forint értékben szerződést kötött az Opus-Stone Kőipari Mérnök Bt-vel a szobor restaurálására.

 

A dokumentum melléklete részletesen leírja a szoborcsoport állapotát és az elvégzendő feladatokat, csak arról nem beszél, hogy mi is lesz pontosan a szoborral. A munka 2017 nyarára elkészült, és az, ami maradt a Kisfaludy Strobl művéből, néhány hete megtekinthető az NKE parkjává („Ludovica Campus”) átminősült Orczy-kertben.

 

Az emlékművet természetesen még a bontáskor a Kossuth téren szétszedték, majd az egyes figurákat külön-külön restaurálták, hogy aztán újra felállítsák őket: arról biztosan nem a restaurátorok tehetnek, hogy a végeredmény az eredeti szoborcsoport paródiája lett.

 

Vagy tudatosan csináltak viccet a műből, vagy a 160 milliós projektben nem volt keret egy szobrász/művészettörténész bevonására, ezért a legjobb szemű kőműves döntött az alakok elhelyezéséről.

(További részletek: blog.atlatszo.hu)

A Magyar Nemzet minapi értesülése szerint abban az esetben, ha az idei választások során a Fidesz lesz a befutó, akkor sem vállal már több ciklust az idén 70. életévét betöltő Pintér Sándor belügyminiszter. A lap úgy tudja, hogy Kocsis Máté lehet az egyik legfőbb esélyes, aki átveheti a Pintér által vezetett tárcát. (Bakondi György biztonságpolitikai hómunkás – köszi Kolozsvári Szalonna! –  is ott van még a talonban, így aztán bármi megtörténhet.)

Különben Kocsis amúgy sem maradna a kerület vezetője, merthogy indul a 2018-as országgyűlési választáson. Aztán hogy távozása után ki lesz a Józsefváros vezetője, arról majd időközi választás dönt. Mindenesetre az elmúlt időszak sajtómegjelenéseit elnézve, erős a gyanú, hogy a fidesz részéről a jó Sára Botond a kiszemelt utód.

Hát, mit ne mondjak, ez az év is jól kezdődik…

Gondolom mára már mindenki kiheverte a boldogújévet, így megragadva az alkalmat itt az újév első posztja. Így elsőre talán kezdjük az évet két, idén is aktuális hírrel a józsefvárosi pályaudvar környékéről: mit nem ád’ az isten, de még mindig üresen áll a Sorsok Háza. A holokauszt áldozatainak emléket állító múzeum épülete ugyanis hiába készült el már évek- kel ezelőtt, a tárlat tartalmáról és üzemeltetésről a kormánynak még mindig nem sikerült megegyeznie a zsidó szervezetekkel.

Csak emlékeztetőül: még 2013-ban 7,5 milliárd forintot különített el a kormány a múze- umra, melynek az egykori pályaudvar helyén kellett volna megnyílnia. 2014-ben a tárlat koncepciójának kidolgozását egy közalapítványra bízták, amelynek vezetője a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária lett. A milliárdokból felépült, ám ki nem nyitott múzeum lassan három éve az enyészeté, az állagmegóvása pedig jelentős költség az adó- fizetőknek. Egész pontosan évi 82 millió forint.

Aztán: több mint hét hektáron alakítanak ki zöldterületet és sportkomplexumot a 2019-es budapesti Maccabi Játékokra a jelenleg használaton kívül álló józsefvárosi pályaudvar egy részén, összesen mintegy 30 milliárd forintos projekt keretében – ez egy uniós értesítőből derült ki. Most épp a tervek készülnek el. (Megj.: gondolom, a korábban Kocsis Máté által belengetett strand is ugyanezen a területen épülne ki, ha…)

A hírek szerint a Kerepesi úti Taurus-gumigyárat is elbontják, hogy annak helyére is sport- létesítményt építsenek. A telek megvásárlásáról még tavaly januárban döntött a kormány, az épületben kosárlabda-, bridzs-, sakk-, judo-, karate-, squash- és röplabdaversenyek lebonyolítására alkalmas tereket kívánnak kialakítanak.

Gondolom ennyi jó (?) hír elég is lesz az új év első hetére, újabb nagy vágyak és álmok, sok zöld meg még több sportcentrum, tényleg már csak ennyi hiányzott a boldogsághoz. Innen folytatjuk majd ebben az ígéretekben gazdag választási évben. Merthogy ugye választás is lesz idén. És ilyenkor valahogy úgy megszaporodnak a nagyívű ígéretek.

További szép estét mindenkinek.

P.s.: Apropó, tetszetek még emlékezni a Rákóczi téri metrólejáró mellé telepített hajlék- talanűző korláterdőre? Igen? Akkor itt van hozzá egy kis olvasnivaló: Egy hajléktalan férfi tweetje nyomán egy nap alatt leszereltek egy hajléktalan-ellenes korlátot Párizsban. Talán egyszer, valamikor mi is megérjük, hogy a budapesti önkormányzatok is így figyeljenek az emberek szavára. Akár van választás, akár nincs.

És akkor most – így az év legutolsó napján, még pár órával éjfél előtt – a magam részéről itt és most nem csak ígéretekben gazdag, hanem valóban egy jobb, és sokkal boldogabb újévet kívánok mindenkinek! Boldog új évet Józsefváros! 

Adjon az Isten szerencsét, 
szerelmet, forró kemencét, 
üres vékámba gabonát, 
árva kezembe parolát.

(Nagy László: Adjon az Isten)

P.s: megjegyzem, ha mindent egyben nézek 2017 nem volt annyira rossz. Gazdagabb lettem sok tapasztalattal, csalódással és nem mellékesen egy diplomával meg egyéb apróságokkal. A jövő meg tele van kihívásokkal.

Kösz mindent, csak így tovább, sőt jobban!

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (CBFM) - Józsefváros, Magdolna-negyed

Kampányidőszaki kamumesék - Tömő-tuning 2017. 

Józsefvárosban van olyan, hogy Tömő utca. Eléggé ramaty állapotban van elejétől a végéig – az Andy Vajna Corvin Sétányon lévő kaszinójától egy sarokra lévő kezdetétől az Illés utcánál lévő végéig. A macskaköves útburkolat még valamikor a Kiegyezés idején épült, és ez az útburkolat van még meg a Leonardo és a Balassa utca között. A Tömő utca nem a Palotanegyedben van, és jellemzően nem használják a Corvin Sétányon élő, vagy épp a NOKIA SkyParkban dolgozó „Magasabb Társadalmi Státuszúak”, így nem is csoda hogy az állapota nem fontos a fideszes többségű képviselőtestület tagjainak.

Tömő utca a Bókay és a Leonardo utca között. Erről az útszakaszról is állította 2016/12/19-én Sára Botond alpolgármester, hogy felújítása megkezdődött, és 2017 elején be is fejeződik.

2016. december 19-én Sára Botond alpolgármester egy sajtófotósan vakuvillanásos sza- lagátvágásos hacacáré keretében eltévedt Józsefváros térképén, és az interjúban azt találta kinyilatkoztatni a Szegregátum* úthálózatának felújítására vonatkozó ígéretcunami köz- ben, hogy a Tömő utca felújítása 2017 elején BEFEJEZŐDIK. A valóság az, hogy a Tömő utca felújítása EL SEM KEZDŐDÖTT. Jól mutatja mindezt az írásom mely olvasása és a jelen írásom olvasásánál oda kell figyelni a dátumokra, és nem keverendő 2016 és 2017, valamint lassan már 2018. Igaz, Sára Botond alpolgármester nem hagyja magát össze- zavarni, pláne tények által – főleg ha kampányidőszaki kamumesékről van szó. Aztán eljött 2017 eleje, elment a közepe, itt a vége és a Tömő utca felújítása el sem kezdődött.

Viszont 2017 végével volt egy közmeghallgatás, illetve igencsak közel van az újabb válasz- tási szezon és annak kampányidőszaka. Biztosra veszem, hogy újabb kampányidőszaki kamumesék fognak születni, többek között a Tömő utca felújítására vonatkozóan is. Addig is nézzük meg, hogy mi a helyzet valójában a Tömő utcában mostanság.

Áldott Karácsonyt Kívánok mindenkinek, így utólag is: Frigyesmester

***

*Szegregátum: szegénytelep, nyomortanya, gettó. Városok, falvak szélein kialakult szegények, etnikai kisebbségek által lakott terület. Szegregátumnak nevezem Józsefváros azon részét, mely a Corvin Sétánytól keletre, a lakóteleptől és a Polgárok Házától délre, a Tisztviselőteleptől nyugatra, valamint a Ludovika és a SOTE Külső Klinikák tömbjeitől északra van. Területi apartheidpolitikának nevezem azt, amikor egy településen belül az adott településrészre tendenciózusan minden tekintetben kevesebb forrás jut, mind fejlesztés, beruházás, fenntartás, településüzemeltetés és szociális ellátások tekintetében.

Elmúlt egy év, ismét itt a karácsony. Aztán – ha szerencsénk van – az újév. Remélhetőleg idén is lesz mindenkinél szaloncukor, fenyőillat, gyertyafény meg ilyenek. Mi a magunk részéről most József Attila valamikor ezerkilenszáznyolcvannégy körül megzenésített versével kívánunk békés karácsonyi ünnepeket minden kedves és kedvetlen olvasónknak. Aztán némi pihenés után innen folytatjuk. Kellemes ünnepeket, boldog karácsonyt!

József Attila - Kormorán: Betlehemi királyok
Ének: Deák "Bill" Gyula, Jenei Szilveszter, Margit József, Varga Miklós, Vikidál Gyula