A polgi hirtelen lebetegedett a közmeghallgatás előtt. Van ilyen. Pedig elég sok aktuális kérdést tisztázhatott volna, arról nem is beszélve, hogy ez lett volna az egyetlen lehetőség, ahol a helyi polgárok közvetlenül Kocsis Mátét kérdezhették volna a kerület vezetésének ilyen-olyan döntéseiről. Például a tűcsere-program leállításáról, a szociális és lakhatási kérdésekről, vagy a legutóbbi mókáról, a kommunális adóról. (Ez utóbbit  a kiadott lakások után kell fizetni 2015. január 1-jétől, összege évi 28 140 forint.)

Az meg, hogy polgi csak az előzetesen, írásban feltett kérdésekre kívánt volna válaszolni, már tényleg mellékes, de a már említett, a legváratlanabb pillanatban lecsapó, sajnálatos betegsége miatt még ez sem jött össze. És ezen még az sem segített, hogy a rendezvényt a legutolsó pillanatban a délutánról reggel 8 órára tették át, méghozzá jogszabálysértően.

Csúcs Éva mai megjegyzése:
Szóval: hazaérkeztem a józsefvárosi közmeghallgatásról, amin Kocsis Máté szabálytalan időpont módosítás és a játékszabályok átírása után sem jelent meg – távolmaradását betegséggel indokolta. Mondjuk, a polgi helyében – hacsak nem bevert fejjel, eszméletlen állapotban fekszem a balesetin – akár 40 fokos lázzal is legurultam volna a Hegyvidékről hőn szeretett kerületembe, és legalább jelenlétemmel megtisztelem a lakosságot azon a rendezvényen, amit évente egyszer, szigorú időkeretben tart meg a testület. De ő nem. Egyre kényelmetlenebb a párbeszéd annak, aki országos ügyekben a mikrofonmagányhoz, helyben pedig a feltétel nélküli alattvalói hűséghez szokott. Még emésztem az élményeimet, most olvassátok Virag Tamas helyszíni tudósítását. Én meg majd közben próbálom eldönteni, hogy dráma, avagy komédia műfajra váltottam jegyet...

***

És ha már szóba került, itt van Virág Tamás egy másik, mai bejegyzése is: "Kocsis Máté a századvéges drogügyes kutatásról posztol az oldalára akkor, amikor épp betegség miatt hagyja ki a kerületi közmeghallgatást. Talán unatkozik az ágyában.” Ehhez egy apró megjegyzés, tőlünk: mi sem nagyon szeretjük azokat az embereket (polgármestereket), akik sötét szoba sarkában, klaviatúra (és betegség) mögé bújva, mindenféléket írogatnak. Közmeghallgatás helyett…

a Szerk.