A józan ész ellenforradalma címmel, a Barankovics Alapítvány megrendelésére jelentette meg a lakitelki Antológiai Kiadó Semjén Zsolt válogatott beszédeit és interjúit. A teljes kiadvány .pdf-ként több helyről is letölthető.

Amint az illusztrációból látható, ki is nyomtatták, és ennek alapján úgy tűnik, ez lesz az év sikerkönyve. Azt ugyan nem tudni, hogy kereskedelmi forgalomba egyáltalán kerül-e, mindenesetre a Semjén Zsolt által vezetett KDNP parlamenti frakciója ún. reprezentációs céllal egymaga 5000 példányt vásárolt belőle, és ezeket megalapozott feltételezések sze- rint a magyar papoknak (és valószínűleg a lelkészeknek is) küldték szét.

Ezúton gratulálok a sikeres szerzőnek!

Fügedi Ubul

P.s.: A könyv tartalmát tekintve egyébként nem más, mint egy válogatás Semjén Zsolt elmúlt években adott interjúiból, közleményeiből, beszédeiből. (via 444.hu)

A bukott köztársasági elnökünknek végre sikerült munkát találnia. Mostantól ő az önmaga által alapított X·Y Worldwide nevű non-profit cég vezérigazgatója. A pénzgyűjtő társulás neve arra utal, hogy a két alapító (Novák Katalin és Stephen J Shaw demográfus) egyfajta tragédiának éli meg azt, hogy a születések száma világszerte „összeomlik”, és elhivatottan küzdeni kívánnak e szerintük káros folyamat megfordításáért.

Vészterhesnek tartják azt a tendenciát, amely szerint az emberiség létszáma még ebben az évszázadban, valamivel 9 milliárd fölött tetőzni készül, és „úttörő megoldásokat” keresnek e természetes folyamat ellenében.

Elsősorban az emberekre összpontosítunk – azokra a társadalmi-gaz- dasági és kulturális akadályokra, amik megakadályozzák az egyéneket abban, hogy megvalósítsák családalapítási ambícióikat. (via 444.hu)

Megkérném a téma iránt érdeklődőket, hogy ha bármely nívós szaklapban felfedezik e szervezet bármely publikációját, haladéktalanul osszák meg velünk ennek elérhetőségét (és lehetőleg tartalmát)!

Fügedi Ubul

UPDATE 2024. 09. 12. 18:48
Novák Katalin egy szöuli egyetem díszdoktora lett. Bár Novákot családpolitikai kérdések miatt hívták meg Dél-Korea mellett Japánba is a héten, a volt államfő hivatalosan nem újdonsült munkahelye, az X·Y Worldwide képviseletében vesz részt a programokon, hanem Magyarország volt államfőjeként. Éppen ezért felmerült a kérdés, hogy a távol-keleti körút során a számlát a magyar állam vagy a meghívó fél állja-e. (via 24.hu)

„Elkezdődött a tanév, adjátok le szépen a telefont!” 

Minden ép ésszel gondolkodó emberben fölmerül mostanában a kérdés, hogy mi motiválhatta az iskolai telefontiltás-törvényt. Hogy a szó nemesebb értelmében vett haszna nincs, kára viszont van, egyébként pedig a gyakorlatban totálisan megvalósít- hatatlan, az annyira nyilvánvaló, hogy még a törvényhozók is át kellett lássák.

A legtöbben egyszerűen gumicsontnak gondolják, és ebben valószínűleg van is igazság. Sok embert érint, ráadásul a Fidesz szavazóinak derékhadát alkotó rétegben bekapcsolja a bezzegrégen-gombot, egyszóval jól csócsálható darab.

De szerintem van itt más is. Nevelő hatású törvény ez. Pont azért, mert abszurd módon megvalósíthatatlan. Arra nevel, hogy a föntről érkező utasításokban nem szabad az értelmet keresni, pláne nem szabad véleményt nyilvánítani róluk, és depláne a józan ész nevében ellenkezni velük.

Alázatosan bólintani, közben az okosba-megoldásokat számba venni, azt szabad csak. Utána már mehet tovább minden a régi kerékvágásban — illetve ahogy tud —, annak már nincs igazán jelentősége.

Az attitűd erősítése a fontos. Az alázatos bólintásé és a sunyítva élésé.

Borsi Vera

P.s.: Kijött az új rendelet, már a pedagógusok sem használhatják bármikor a mobil- telefonjukat. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett jogszabály a kihirdetését követő napon, azaz szeptember 3-án lépett hatályba. (via Index)

Elkezdik a Magyar Rádió épületének bontását,
csak éppen a lakóknak nem szóltak erről. (24.hu) 

Belehúztak, nem vacakolnak: már most hétfőn kezdik bontani a Magyar Rádió épületeit, és egészen 2025 márciusáig tart a munkálatok első szakasza. Minderről azonban sem az önkormányzat, sem a környék lakói nem kaptak értesítést — írja Pikó András tegnapi, hosszúra sikeredett fb-bejegyzésében.

Többek közt azt is írja, hogy

Egy több éves, hiábavaló, eredménytelen, de tanulságokkal gazdag „egyeztetés” végére tett pontot az Építési Minisztérium elragadtatott közleménye, ami közli a tényt: nincs több kérdés, bontunk.

(…)

Valójában pedig csak kérdések maradtak és ezek többsége megválaszolatlan. Ami nem kérdéses, az a maga pőre mivoltában megjelenő, a sajátjain kívül más szempontokat nem respektáló hatalmi gőg elképesztő felelőtlensége.

Mindannyiunk számára nyilvánvalóvá vált az elvileg bennünket is képviselő kormány miniszterének, Lázár Jánosnak a szavaiból, hogy szerintük is lehetne ez a Campus másutt, lehetne másmilyen, épülhetne másképp, vagy ha már itt épül, méltányolhatóak lehetnének az általunk felvetett szempontok közül jónéhány, de erre azért nincs esély, mert valójában nem a kormányunk, hanem a megrendelő dönt minden lényeges kérdésben. Márpedig ez a megrendelő, a Veres András győri megyés püspök által vezetett Magyar Katolikus Püspöki Konferencia semmiben nem enged és nem kíván változtatni semmit.

A polgármester azt is írja, hogy a bontási eljárás engedélye jelenleg közigazgatási per alatt van, ítélet pedig még nem született, viszont ennek ellenére is elkezdik a bontást.

Így megy ez kérem. Mit nekik bárki, bármi, nem vacakolnak holmi perekkel, lakókkal — ők bontatnak, ha a fene fenét eszik is!

LaMa

Egyike ez azon nagyon ritka eseteknek, amelyekben úgy vélem, hogy véleményem egybecseng a magyarok nagy többségéével. Ugyanis egyáltalán nem érdekel, lesz-e kereszt a Szabadságszobor talapzatán. Nem lóg ki környezetéből, sőt, jól illeszkedik a fölfelé törekvő kompozícióba. Nem rontja (el) a művet. Hasonló megoldással felőlem lehetne rajta hat-, öt-, négy-, vagy akár háromágú csillag is (ez utóbbi persze akkor, ha a Mercedes szponzorálja).

Belpolitikai jelentése, üzenete Európa egyik legvallástalanabb országában nincs. Egyfajta bágyadt kísérlet ez arra, hogy a turistáknak demonstráljuk kereszténységünket — nem mintha ez a turistákat akár a legkevésbé is érdekelné. Újabb tartalmatlan gesztus a siker- telen látványelemek sorában: ennyi.

A jegybank (Matolcsy) által rendelt megagiccsek sokkal zavaróbbak, mégis ezen a kereszten akad ki a szervezett, illetve „független értelmiségi” ellenzék olyannyira, hogy már népszavazást is kezdeményeznek erről a semmiről.

Mindeközben éppen elherdálják nemzeti vagyonunkat, egymásnak ajándékozgatják egyetemeinket, kastélyainkat, mindenféle szellemi és anyagi értékeinket. Folyamatosan, töretlenül csúszunk hátra az európai mezőnyben — nézzük akár a GDP-t, akár a medián- jövedelmet (és pláne ennek vásárlóerejét), a minimálbért, a nyugdíjakat, a közoktatást (lásd a PISA-tesztek eredményeit), a várható életkort, az élveszületéseket és általában mindent, ami fontos.

Ezekre egyetlen megoldási alternatívát sem láttam még egyetlen, önmagát ellenzékinek tituláló párttól, vagy akár „független szellemi műhelytől”. De népszavaztatni a keresztről, azt bezzeg tudnának.

A '90-es években a rendszerváltás nagy nyertesei a cégtáblafestők voltak. Beültek a közigazgatáshoz mit sem értő amatőrök az önkormányzatok képviselő-testülepeibe, és gyorsan-gyorsan megszavazták, hogy több legyen  a tiszteletdíjuk, mint a munkahelyi fizetésük. Aztán pedig ahelyett, hogy kitanulták volna a szakmát, elkezdték a közterü- leteket átnevezgetni. Ahhoz nem kellett tudni semmit, mégis látszott, hogy bizony megdolgoznak azért a tiszteletdíjért.

Ha jól látom, mi sem változott.

Fügedi Ubul

P..s.: Nagyon mélyen úgy gondolom, hogy a kettővel utánunk jövő generációnak ez a kompozíció (akár vöröskatonával is) egyszerű dekoráció, ami emlékeztethet ugyan a múltra, de semmit se jelképez azon kívül, hogy bárkivel-bármivel bármit meg lehet csinálni.

Csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben, hogy műemlékké nyilvánítja az állam az 1901-ben épült Puskin utcai bérházat — írja a Józsefváros Újság. A Nemzeti Múzeum kertje mögött álló háromemeletes palotát 1901-ben Gschwindt György likőrgyáros P. Tóth Sándor építőmesterrel terveztette meg és építtette fel Puskin és a Bródy Sándor utca (Bródy S. u. 12.) sarkán. A későeklektikus sarokház gótikus díszeivel, tornyaival kitűnik a környék XIX. század második felében épült palotái közül.

Gschwindt egyébként a XIX. század fordulójának egyik legsikeresebb üzletembere volt, így megengedhette magának, hogy ebben a már akkoriban is méregdrága negyedben építkezzen. Sőt, a zenerajongó tulajdonos a palota alagsorában egy díszes termet is kialakíttatott — szimfonikus zenekari hangversenyek számára. A Bródy Sándor utcai homlokzaton pedig 9 méter magasban, egy erkély mellvédjén a város talán legszebb napórája készíttette el.

A városi legendák szerint az alagsorban egy titkos alkimista laboratórium is volt, ahol Gschwindt György — aki alkimistának tartotta magát — az élet vizét kereste, ami örök életet ígért, ám végül éppen itt érte a halál. De nem az általa kotyvasztott csodaszer, hanem szívroham végzett vele.

Minderről jóval részletesebben írt 2016-ban Vincze Miklós a 24.hu-n.

LaMa

Moszkva 447 kecskét küld Észak-Koreának. (Világgazdaság) 

Oroszország 447 kecskét küld Észak-Koreának, hogy segítsen az egyebek közt zöld gazdaságáról elhíresült diktatúrának az éhezés elleni küzdelemben. A dél-koreai hírügynökség szerint a 423 nőstény és 15 bak a két ország mélyülő, Putyin koreai látogatásával megalapozott együttműködésének jele.

Oké, de milyen nemű a többi kilenc? Alighanem az lehetett, hogy eredetileg ugyan tényleg 447-en voltak, de mire sikerült őket megszámolni, már csak 438 maradt.

Előzmény: Az új orosz csodafegyver: A lopkodó tank (Pártállami viccek)

Fügedi ubul

Most hagyjuk egy pillanatra, hogy milyen állapotban van a MÁV — és úgy általában a vasúti közlekedés —, inkább ünnepeljük együtt a Keleti pályaudvar 140. születésnapját. Az évforduló alkalmából a vasúttársaság számos programmal készült, melyek között mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebbet. A programok díjmentesek.

1884. augusztus 16-án gördült ki az első szerelvény a pályaudvar vágányáról, melynek eredeti elnevezése Magyar Királyi Államvasutak indóháza volt. A fogadóépületet Rochlitz Gyula (a MÁV főfelügyelője, építésze), a csarnokszerkezetet Feketeházy János hídépítő mérnök tervezte. Az eredeti szobrok Bezerédy Gyula, a freskók Lotz Károly és Than Mór alkotásai. A főhomlokzat fülkéiben James Watt és George Stephenson szobra áll.

A 16 800 négyzetméteres pályaudvar csak 1892-ben kapta mai nevét, ekkor keresztelték át Keleti pályaudvarra, az elnevezést — egyes források szerint — nem fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.

LaMa

„Mert lószar az élet és mi vagyunk a verebek
Csipegetjük, csipegetjük mert az egész a mienk nem lehet”
(Dinnyés József: Furcsa az élet) 

Vasárnap lett volna 76 éves Dinnyés József; a „daltulajdonos” három és fél éve hagyott itt minket. Az idősebbek még emlékezhetnek rá; művházakban, ifjúsági klubokban, táborok- ban hallgattuk és énekeltük dalait.

Én valamikor a ’70-es évek közepe-vége táján találkoztam vele először az egyik kőbányai ifjúsági klubban, majd többszöri megismerkedésünk (lásd.: kocsmázás) után  számtalan klubban és táborban készítettük el „kalóz” felvételeit, hogy legalább néhány kazettája legyen. Hogy egyszál gitáros, szájharmonikás dalai valahogy megmaradjanak. (Egészen 1985-ig nem volt nagylemeze, és a második, a Kín és dac is csak 1990-ben jelent meg.)

Aztán a ’90-es évek közepén majd’ húszévnyi barátság után szétváltak útjaink. Persze, a politika miatt. Dalait azonban később is hallgattuk, énekeltük a tábortűz mellett, és az akkor még itt-ott létező klubokban.

Nagyon sokan, nagyon sokat kaptunk tőle, így vagy úgy. Vigyázzunk hát az emlékére.

 Karrier — Dinnyés József portréfilm (1998.) 

Szeptemberben indul a Magyar Rádió bontása, tavaszra végeznének vele,
2028-ra készül el a Pázmány Campus. (Józsefváros Újság) 

A lakók, civilek és az önkormányzat tiltakozása ellenére is tovább halad a Magyar Rádió épületeinek helyére szánt Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának kivitelezési munkálatai. A munkaterületet tegnap már körbe is kordonozták, szeptemberben pedig megkezdődnek a bontási munkálatok. Most úgy néz ki, hogy 2028-re készülne el a még 2021-ben a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás.

A sietős bontáskezdés meglepő, hiszen a civil Zöld Palotanegyedért Csoport három pert is indított az új campus-beruházása ellen. Köztük a bontási engedélyt is megtámadták. A bíróság azonban elutasította az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket. A per viszont csak szeptemberben kezdődik el. (via Népszava) 

A napokban az is kiderült a Magyar Közlönyből, hogy a Palota-negyedet jelentősen áta- lakító beruházás koordinálását a kormány (Orbán Viktor) a Fővárosi Kormányhivatalból áttette a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz. Így aztán Budapest egyik legnagyobb állami építkezését Debrecenből fogja felügyelni az ottani főispán.

A kormány tehát nagy ívben tesz a Palota-negyed és a kerület lakóinak tiltakozására, az önkormányzatra. Társadalmi egyeztetés, párbeszéd, önkormányzás? Ne röhögtess!

P.s.: Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a múlt héten írta alá a szerződést a VIII. kerületi Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által ha- tárolt területen található, nyolc különféle rendeltetésű épület bontására a tendergyőztes West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel. (via Népszava)