Pár napja fészbukon a 8ker hozzáadott egy új fényképet a Megjavítva című albumához a Dankó utca 20. szám alatti, EU-s támogatásából a Magdolna Negyed Program II. és III. ütemében többször felújított ház mai, siralmas állapotáról. Ehhez aztán született több komment is, ezek közül az egyik megemlíti ezt a posztot. Nos, elolvastam ezt a bölcs írást a közbeszerzések körüli anomáliákról, de bizisten nem lettem okosabb általa.
Oké, tudjuk, mik folynak a közbeszerzések körül - sőt, még az EU is tudja ezt - mégis azt mondom, hogy az ilyen, a meglévő rendelkezések körüli rendeletértelmező tojástáncok - sajna - többnyire annyit érnek, mint halottnak a beöntés.
Az erről szóló cikk íróját különben, amikor – mint képviselőtestületi- és pártfunkcioná- riust – többedmagával meghívtuk, hogy végre nézze meg személyesen is a valóságban azt, amit néhány évvel azelőtt, épp az ő szellemi irányításával terveltek ki, valszeg nem akkor érte az első meglepetés, amikor nagyívű tervei megvalósulásával nálunk szembesült. Az egyetlen megjegyzése, amit a lógó vezetékek, a szigetelés nélküli, gletteletlen falakra felhordott "festés," a többszöri felszedés után is hepehupás, balesetveszélyes viacolor burkolat és a még sok, hajmeresztő, munkának nem is nevezhető, szabotázsszámba menő "projektelem" láttán, csak ennyi volt: "Önök is több részt vállalhatnának az ilyen óhatatlan hibák kijavításában."
Dankó u. 20. A házat 2011-ben, majd 2014-ben újították fel.
(Az itt felsorolt hibák egy részét ugyan – elsősorban a mi házunkban – kijavították, melyhez, az eredeti, pályázatnyertes (!) hevenyészett munkáját kijavítandó, egy újabb vállalkozóval (!) kötöttek szerződést. Egy kisebb részét pedig mi, magunk reparáltuk a Habitat for Humanity civil jószolgálati szervezettel összefogva. Sajnos a többi, ebben érintett házra, sem "illetékességünk," sem kapacitásunk nem volt effajta gerilla-tevé- kenységre...)
Egyébként amúgy sincs sok kedvem ennek részleteibe belemenni, hisz nemcsak ő (a cikkíró) mentegette ott ennek a tővel-heggyel összehányt munkának a szemmel látható – a helyszínen is megmutatott – elképesztő hiányosságait, de civil kollégáim hangadó része is kétségeit fejezte ki az egyébként a program első négy házáról készült, az érintett házak lakói által összeállított hibalista helytálló voltát illetően.
És akkor se emelte fel a szavát sem a képviselő úr, de a civil kollégák sem, amikor mindezt részletesen leírva, eljuttattuk minden illetékesnek, a polgármestertől a képviselőtestületig. Na és persze akkor sem, amikor mindezért, az önkormányzati projektvezetés jelenlétében (!), az azóta elhíresült felújítási mindenes pallér mocskolt, ill. tettleg is inzultált – volna, ha saját emberei (!) meg nem akadályozzák ebben...
És itt most – lévén erős ingerünk erre a fenti poszt és a vonatkozó kommentek olvastán – csak egy hozzászólásban kívánunk reflektálni minderre. Már csak azért is, mert mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy úgy a (volt) képviselő úr, mint a vele máig szoros szakmai szövetségben álló, "örökös MNP-projektvezér" A.Gy., komoly felelősséget visel az MNP-projektek ilyetén alakulása miatt. A programok ugyanis nem ma és nem is tegnap, hanem mintegy tíz éve folynak hasonló "eredményességgel."
S abban – eddig legalábbis – mindkét oldal egyfajta hallgatólagos egyezségre jutott, hogy a "Patyomkin Projekt" legfőbb s alapvető elhibázottságát nem veri nagydobra. Eddig ugyan- is minden ellenzéki párt kihátrált az erre vonatkozó kifogások alapos és rendszer- szintű feltárásától, sőt, legtöbbjük még egy helyszíni "szemléltető bemutatótól" is meghőkölt. A vezető párti tisztviselők pedig – többszöri paliravétel után – épp ez év júniusában lehetetlenítették el az erről folyó tárgyalásokat.
Az öt évvel ezelőtti hibalistát különben, melyet elküldtünk anno az önkorinak – az érintett házakkal történő egyeztetés után – ismét közzé tesszük erre alkalmas helyen. Az első, 2010-es változatot különben – melyet később számos kiegészítés is követett – ezen a linken is megtalálhatjátok.
Budaházy Gusztáv
***
* A korrupciót hízlalják az országba ömlő uniós pénzek
Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik – ez derül ki a Transparency International Magyarország-tanulmányából, amelyet ma mutattak be Budapesten. A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben.
* Változatos módszerekkel nyúlják le az uniós milliárdokat
"Az unió által adott pénzeket általában közbeszerzés útján költik el. Ez a legkockázatosabb szakasz a korrupció szempontjából” – emelte ki Nagy Gabriella. Jellemző módszer a közbeszerzési kiírások testreszabása, finomhangolása a piaci verseny korlátozása céljából.