Miért fogékony az egyik társadalom a populizmusra és a társadalom erős polarizációjára, egymással nem kooperáló csoportokra való szakadására (vagy tudatos szakítására), és miért nem a másik?

Hosszú tanulmány vizslatja a kérdést, és arra jutott, hogy korreláció van a populizmusra való hajlandóság és a jövedelmi egyenlőtlenségek nagysága között: nem biztos, hogy ez okozza, de közrejátszik a létrejöttében, megfordítva egy populista rendszer hatalmának érdekében áll a minél nagyobb egyenlőtlenség létezése, de lehetőleg úgy, hogy a társadalom minél nagyobb része legyen szegény és az államnak, állami redisztribúciónak kiszolgáltatott. Tehát valójában nem is a jövedelmi egyenlőtlenség a populizmus meleg- ágya, hanem a szegények, lecsúszottak, kiszolgáltatottak magas aránya - a kettő nem ugyanaz.

Nos, el lehet gondolkodni azon, hogy pl. a minapi cseh példában, hogy lerúgták magukról a populizmust, ott is van, de nem tud szisztematikus lenni, és egy korrupt, autokratikus maffiaállam kiépítéséhez elvezetni, nincs-e benne az, hogy Csehországban nemzeti mértékkel az egész EU-ban a legkisebb a szegények aránya, és EU mértékkel mérve is alacsony ez az érték.

Tehát a társadalom nagyon kis csoportjáról mondható az, hogy igazán szegény, és az államnak kiszolgáltatott, tehát talán kevesebben is hajlanak a polarizációra, és arra, hogy megegyék a populista maszlagot. Ez biztos, hogy nem mindenre magyarázat, túl egysze- rű lenne, vannak kulturális tradíciók, hosszabb demokratikus múlt stb., de valami alapja azért lehet.

Európai mértékkel mérve szegények aránya:

• Csehország 21,2%
• Magyarország 78,5% (!!)

Csehországban 10 emberből 2 szegény. Magyarországon 10 emberből 8.

(Az írás eredetiben ITT olvasható Vakmajom fb-oldalán.)