921. Volt ház, nincs ház (3)

2019. szeptember 27. - Amijo

Tudom, hogy most az októberi választás folyik még a csapból is, de csak nem hagyott nyugton a nagy lelkendezés közben lebontott Leonardo utcai ház. Így aztán kutakodtam egy kicsit, hogy legalább utólag tudjunk valamit a ház múltjáról, és legyen fogalmunk arról, hogy mit is tüntettek el innen. Kezdjük magával a 240.30 négyszögöles telekkel, amely Halácsy Sándor 1872-es Pest térképén már látható, az Óriás utca 6/298. cím alatt.

leo38-2.jpg

Akkor az utcára merőlegesen, a bal oldali telekhatáron már állt egy 1860-as években épült lakóház, műhellyel egybeépítve, az udvar és a kert felé húzódva. Annyit tudni még, hogy 1869-ben Rehberger Rozália kért engedélyt az itt álló földszintes lakóháza átalakí- tására, melyet Lohr Antal építőmesterrel kívánt elvégeztetni. (Déry Attila a kerületről írt monográfiájában csak annyit mond a házról, hogy valamikor 1880 körül épült; ez nagy valószínűséggel az utcával párhuzamos részre vonatkozik. Hogy az eredeti, korábbi házból mennyi maradt meg, nem tudni.)

Az viszont biztos, hogy 1879-ben a dunabalparti helyrajzi és házszámok mutatókönyve szerint a 7012-es helyrajzi számot kapott ingatlan 1880-ban már Vögerl (Voegerl) Ignác szobrász és neje, Hencz Francziska tulajdonában volt, ők építtették a telekre utcával pár- huzamos, baloldali részt. A levéltári adatok szerint 1881-ben nem csak itt laktak, hanem az udvaron működött Vögerl szobrászműhelye és terrakotta gyára is. Ennek sikerét jelzi, hogy a pesti megrendelések mellett, az 1880-as években Szegeden a Honvéd laktanya tiszti pavilonjának trófeáit, a törvényszék és az adóhatóság épületének szobrászati díszeit is Vögerl Ignác készítette.

vogerl_ignac2.jpg

Vögerl Ignác (1849-1895) és öccse, Vögerl Alajos (1859-1927) ismert és elismert pesti dekoratőr szobrászok voltak a XIX. sz. második felében. Vögerl Alajos és Ignác külön műhelyekben dolgoztak, de együttműködtek. Erre utal, hogy megbízóik egyes esetekben feltűnően azonosak (Diescher József, Diescher Ágoston, Kauser Jakab, Korompay-Michl), valamint az is, hogy csak egyikük hirdette magát, illetve műhelyét, méghozzá itt, az Óriás utcában.

1895-ben Vögerl Ignác elhunyt*, ám özvegye cégtulajdonosként tovább vitte a Vögerl Ignác-féle szobrász műteremet, terracotta és műkőgyárat. Többek között az újpesti Attila és József Attila utca sarkán 1902-ben felépült egyemeletes iskola kerámiadíszeit is Vögerl Ignác itteni műhelye készítette el.

Érdemes megjegyezni, hogy Vögerl Alajos bátyja halála után részt vett Kossuth Lajos mauzóleumának elkészítésében 1903 és 1909 között; Déry Attila Budapest eklektikus épületszobrászata című művében kifejezetten neobarokk ízlésű dekoratőr szobrász-kőfaragóként és emellett a műkő specialistájaként jellemzi őt.

A műhely folyamatosan működött, sorra kapták a kerületből is a megrendeléseket: az 1897-ben Amon József tervezte/építette, három utcára néző négyemeletes lakóház szobrászati munkáit Vögerl Alajos végezte, de A Rákóczi tér 4–5. szám alatti Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium belső szobrászmunkái is őt dicsérik.

vogerl_ignac1.jpg

1899-ben bővítették a műhely profilját, Vögerl Gusztáv műkő-koporsó gyáros (Ignác fia) itt készítette és hirdette műkő-koporsóit, mint a technika legújabb vívmányát. De a Bu- dapesti Czim- és Lakásjegyzék 1903-1904 évi évfolyama szerint itt lakott és itt dolgozott Vögerl Ágoston szobrász, a „Vögerl Ignácz-féle szobrászati műteremben”.

1905-ben háztulajdonosként ugyan még mindig özv. Vögerl Ignácnét említi a Czim- és Lakásjegyzék, de ő ugyanebben az évben eladta az ingatlant, így 1906-ban már Leipniker Mór (több helyen Leipnicker Mór) tejnagykereskedő a telek és a ház tulajdonosa.

Ő egészen 1938-ig működtette – különböző neveken – Tej és tejtermék értékesítő R.T.-jét itt és a szintén tulajdonába került szomszéd telken, ahol akkor még állt egy földszintes ház. A korabeli hirdetések szerint 1920-ban vettek juhtejet, juhsajtot Havasi Vaj vállalat néven, 1921-ben tejet vajat, túrót vásároltak és dolgoztak fel „Alfa” Tej és tejtermék R.T.-ként, 1931 és 1934 között pedig Tejértékesítő és Tejgazdasági R.T. néven működtek, de akkor már Thék Endre u. 38. szám alatt.

leo38-4.jpg

Leipniker Mór egészen 1942-ig volt a tulajdonos, ezt követően már Schambach Pál kelmefestő üzeme, vegytisztítója és Freytag Béla Jenő dr. vegyi, műszaki és olajáru nagykereskedése található a címen. Aztán jött, majd véget ért a háború, 1948-ban már ismét Schambach Pál működteti itt kelmefestő és vegytisztító központját, de nem sokáig. 1950-ben a cégét államosították – és ezzel majdnem véget is ért a történet.

A ’70-es években a Temaforg árult még itt géprongyot, majd ezt követően valamikor lakóházzá alakították át az épületet. Aztán elkezdődött a környék átalakítása, és évekig tartó görcsös huzavona után a házat most lebontották, a többivel együtt eltűnt ez is. Helyén pedig végre épülhet tovább Józsefváros középső részén az ízléses, mindenki által elérhető áru, egyedien izgalmas Grand Corvin névre keresztelt borzalom.

LaMa

*Vögerl Ignác síremlékén látható a bronz mellszobra, valamint a mellszobor talapzatánál az életfonalat elvágó Párka szobra (Kerepesi Temető), Stróbl Alajos alkotása. Nem tisztázott, ki alkotta a síremlék kőfaragói részét.

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr2915174808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.