HTML

A mi Józsefvárosunk

Budapest egyik pesti oldalon fekvő kerülete, nevét II. József után kapta 1777-ben. Területe 6,85 km², lakossága 71. 642 fő.

Facebook oldalunk

Utolsó szavak

Dokumentumtár

Dokumentumok - egyben
Itt egyben található meg a blogra felkerült összes doksi, akinek van kedve - bogarásszon köztük...

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)

2018.11.06. 19:00 Amijo

813. Mert olvasni jó (2)

Címkék: népszava szegénység hajléktalanok horváth m tér michels antal

"Az nem segít, ha kinyitjuk a templomot, mert a hideg pad nem elég"  

Érteni még jobb. Pár hete írtam a hajléktalanok üldözéséről, amikor is a kormány egy laza tollvonással "megoldotta" a hajléktalanság problémáját és szabálysértéssé tette az utcán élést. Most a témához kapcsolódóan egy interjút ajánlok olvasásra a Népszavából, mert sok tanulságot hordoz az a beszélgetés, melyet hajléktalan ügyben folytatattak Michels Antal plébánossal, a Horváth Mihály téri Szent József plébánia vezetőjével.

Michels Antal: Ami most történik a hajléktalanokkal, az csak látszatintézkedés: egyik helyről egy másikra terelik őket, talán ideig-óráig eltűnnek a világ szeme elől, de a sorsuk nem változik meg, csak a szőnyeg alá söpörtük a problémát.

Józsefváros plébánosát – Tóni atyát - a hajléktalanok papjaként is ismerik, külön nekik tart misét minden vasárnap délután háromkor. (via Népszava)

Névjegy
Michels Antal Budapesten született a Trefort Ágoston Gimnáziumba járt, majd sza- kácsként dolgozott, mielőtt meghallotta volna isten hívó szavát. Közel tíz évig volt az esztergomi belvárosi Szent Péter és Pál plébánia vezetője, mellette a helyi Vaszary Kolos Kórház lelkésze, s börtönlelkész. Öt évig lelkipásztori szolgálatot látott el Kár- pátalján, mielőtt 2014-ben a Budapest-Józsefvárosi Szent József plébániára helyez- ték. Karácsonykor nemcsak munkatársait, de a hajléktalanokat is megvendégeli.

És akkor most újra megkérdem: kegyetlenkedés, (el)üldözés helyett nem lehetne inkább támogatást nyújtani a hajléktalanságból való kijutáshoz?

További szép estét és kellemes olvasgatást. Mert olvasni jó. Érteni meg még jobb.

Camara-Bereczki (CBFM), Magdolna-negyed

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr6014356849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

koszorumagdolna 2018.11.14. 23:36:30

Válaszolva a kérdésre, hogy "és akkor most újra megkérdem: kegyetlenkedés, (el)üldözés helyett nem lehetne inkább támogatást nyújtani a hajléktalanságból való kijutáshoz?"
- talán épp századjára - válaszolnék is néhány, a semmibe rikoltott tétova szóval, bár tudom, már mindenki unja.

Mert a jámbor óhaj és szörnyülködés helyett, végre épkézláb javaslatokkal kéne előállni, s azokkal addig bombázni a hatalomban lévőket, amíg jobb belátásra nem térnek. Mi itt, néhány lakos a környezetedben - a legcsekélyebb segítség nélkül is - ezt próbáljuk elérni, s akkor se adjuk föl, ha ismétlődő észrevételeinkre, leveleinkre se válaszolnak mindig.

Nem hinném ugyanis, hogy ebben a körben ne lenne nyilvánvaló az, hogy a hajléktalanok elsöprő többsége a totálisan működésképtelen önkormányzati bérlakás-rendszerből kerül ki, mellyel kapcsolatban nemcsak a mai de az ezt megelőző vezetésnél se tudtuk áttörni a hallgatás falát.

Nem gondoljátok, hogy a hajléktalanságról szóló háborgásokon túl, épp nektek, a baloldal helyi képviselőinek kellene elsősorban konkrét javaslatokkal előállni épp az ötezernyi bérlakás optimális élet- és lakhatási körülményeire nézve?

Mindenekelőtt a tekintetben, hogy ne amortizálódjanak úgy, ahogy ezt te is láthatod a saját környezetedben. És persze, egy percre se szem elől téveszteni azt a tarthatatlan tényt, hogy ezen lakások minimum egyharmada illegitim módon, ún. tovább-albérletesítés által lakott, s ennél kisebb mértékben ugyan, de száz számra üresen áll.
Nem gondoljátok, hogy minden együttérzés és tiltakozás pusztába kiáltott szó csupán, ha az nem párosul kézzel fogható tettekkel is?