395. Kaptunk a pofánkra

2015. július 10. - Amijo

07.jpgÉs persze, joggal. Mentségül csak annyit lehet(ne) felhozni (nem lehet), hogy gyűlölöm/gyűlöljük a felesleges látszó szófosást beszélgetéseket, a semmitmondó, ámde időrabló fontoskodást és úgy an block a méltóságokhoz való bármiféle sorbaállást. És gondolom, ezzel nem egyedül én/mi vagyunk így hanem sokan mások is. És erős a gyanú, hogy a „nagyméltóságok” épp erre játszanak rá.

Csakhogy Virág Tamás posztja rávilágított arra a roppant egyszerű tényre, hogy mi, itt élő népek is igencsak kényelmetlenné tehetjük a kegyúri fogadóórákat. És előbb-utóbb tán lehetetlenné válik az olyan semmitmondó fontoskodás – közpénzen tartott jogtanácsossal, vagy anélkül –, mint amilyet Virág Tamás is leírt. No, kérem tisztelettel, a kísértésen túl, ezért is nem léptem/léptünk a „tettek mezejére”. Eddig.

És álljon most itt az a komment is, minek okán a fenti kis bevezető megszületett…

***

2015.07.09. 16:06:21

Olvasva a fenti poszthoz fűzött szerkesztői megjegyzést – melyben megkísérti őt a gondolat, hogy a következő fogadóórán tiszteletét tegye a "méltóságos képviselő- asszonynál" – megkérdezném az ingadozó szerkesztőt, hogy a kísértésen túl, miért nem lép mindjárt a tettek mezejére.

A legnagyobb ellenzéki párt kerületi lapja szerkesztőjének ugyanis – mely messze a legolvasottabb a hasonló rendeltetésű orgánumok között – szerintem a funkciójával járó minimum lenne ez. Mi, közönséges halandók ugyanis, akik – mondjanak bármit is a hivatalos nyilatkozatok és a közvetett üzenetek – évek óta nem tudjuk áttörni a hallgatás falát, s a legfélelmetesebb ebben az, hogy lassan-lassan a csüggedt belenyugvás az, ami az érintett lakosságon úrrá lesz.

kozmeg2.jpg

A legégetőbb élet- és lakhatási körülményekről való hallgatás, az ezek felmérésére közösen szervezett reformlépések kudarca, és más, az egész kerületet érintő akut kérdések elevenen tartását ugyanis, nem pótolhatja egy-egy trendi – bár szintén fontos – kérdés látványos futtatása, sőt, ilyetén módon való kondicionálásuk nemcsak a saját, de a többi említett ügynek is, végső soron, csak árt.

Magam, aki ráadásul sem a szociknak, sem más pártnak elkötelezettje nem vagyok, természetesen nem akarom tematizálni a "fontos ügyek" sorát, hisz sosem titkolt elfogultságom az általam tízegynéhány éve hajtott bérlakásügy iránt, eléggé köztudott. Ebben a minőségemben viszont, továbbra sem kívánom visszafogni magam, s ma is azt állítom, hogy ennek a helyzetnek a tragikussá válásában egyaránt súlyos felelősség terheli úgy az MNP programok korábbi szoci kidolgozóit és megvalósítóit, mint a mostani, a kibontakozó katasztrófát épp beteljesítő mai vezetői réteget. (A többi, e tekintetben felkészületlen és a már említett körhöz tartozó befolyásos háttéremberek által bábként mozgatott ellenzéki "megmondóemberekről" nincs mit mondanom.)

Arra a ki nem mondott kérdésre pedig, hogy "mint független civil" miért a szocik lapjába írok mégis, egyszerű a válasz. Egyrészt írok persze máshová, ún. "független fórumokra" is, ám – ki kell mondanom ezt – h nincs az a téma, amely kevesebb érdeklődést fakasztana, mint az önkormányzati bérlakásügy.

Ennek a kérdésnek ugyanis nincsenek szószólói, és a totális kiszolgáltatottságban és úgyszólván törvényen kívüli állapotokban élő bérlői réteg ügye, mely épp ezért a közös hangot is képtelen megtalálni, nem ígér látványos sikert szószólójának. És persze hangzatos liberális vagy épp fafejű "rendpárti" jelszavakkal se lehet benne könnyű sikert elérni, s örülhetsz, ha a néhány érdek-képviseleti ügyben elért kérészéletű sikered, némileg ellensúlyozza a két oldalról is feléd áradó értetlenséget.

Oké, hát ennyi részemről kedves szerkesztőm, s ha mégis – ahogy írod – rászánnád magad a "magas méltóságokkal" való találkozásra, kérlek említsd meg már nekik pár szóval, a mi ügyünket is.

Budaházy Gusztáv (kérésére itt saját névvel)

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr727614856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ultimahora1 2015.07.10. 13:02:46

Nahát! Nem is hittem volna, h szerény kis kommentem akkora sikert arat, h posztként közölve, még a számozási rendet is felborítja! A kérdés már csak az, h mit szól ehhez, a 295-ös számú poszt valódi szerzője, Komássy Ákos? Vagy ez azt jelentené, h így kíván teljesen azonosulni a mondandómmal?

Amijo 2015.07.10. 13:13:05

@ultimahora1: Hát igen... a nagy számok örvénye. Meg a kapkodás. Javítottuk, köszi.

ultimahora1 2015.07.12. 03:50:10

Hát,kissé kínos de mindenképp szar ügy ez. Mármint az, hogy egy mániákus makacsságával nem és nem tudom megérteni azt, hogy már az önkormányzat vezető köreiben is elismert bérlakásügyi válsághelyzetre - melynek rendezését előkészítő tárgyalások, most fél év után megszakadtak - miért nem kérdez rá senki.

S most, persze nem a kormánypárti képviselőkről beszélek, s még csak nem is az egész működésképtelen struktúrát finom rendeletmódosítgatással orvosolni vélő ellenzékiekről, akiket bábként mozgatnak e régi tanácsrendszerbeli struktúrát toldozgató-foldozgató figurák. Nem,hanem azokról a hangadó civilekről - akiknek ha másból nem, az általam közreadott anyagból - azért fel kellett volna valamelyest tűnnie, hogy az önkori maga is tarthatatlannak ítéli már ezeket az állapotokat, s szinte kétségbeesetten keresi a válságból kivezető utat. És az, hogy én személy szerint - a projekt örökös vezérével való személyes konfliktussorozatom miatt - kiszálltam az ügyből, még korántsem jelenti azt, h erre a nyílt és súlyos hiátusra senki se kérdezzen rá.

És mindezt pedig - ahogy az előző cikkeimet is - azért írom itt meg, mert a civil oldalon, ahol ez irányú publikációimat eddig közzé tettem, e kérdés iránt nem mutatkozott kimutatható érdeklődés. Most viszont, hogy már csak publicisztikai minőségben foglalkozom az üggyel, s - már csak mentálhigiéniai okokból is - az "illetékes elvtársakkal" se kívánok többé találkozni, valaki mégis vállalkozhatna erre a nemes feladatra. Arra ugyanis, hogy egyszerűen megkérdezzék: hol is tart most ez az évek óta húzódó, és rendszeresen kisiklatott projekt, mely sokadjára is hivatalos önkormányzati kezdeményezésként indult, és sorozatosan akképp is halt el.

Talán egyszer ezt is meg lehetne kérdezni az itt "kegyúri fogadóóráknak" nevezett szeánszokon, akinek módja nyílik erre. Az, hogy ezt az igencsak magas labdát képviselőink nem ütik meg, nem csodálkozom; eddig se igen tették. De hogy azok a civilek se, akik ezzel - mármint a "bérlakások és vidéke" témával - rendszeresen foglalkoznak, nos, az nehezen magyarázható