Az ovi még mindig nem hatalom - Harmadik idei ülését sem az első csütörtökön tartotta a Képviselőtestület, így az is „rendkívülinek” minősült. A pocsék SZMSZ rendelkezésnek köszönhetően persze innentől kezdve a „rendkívüli” ülésben nincs semmi az alapesettől eltérő, legfeljebb annyi, hogy még egy fokkal rugalmasabban értelmezheti tetszőlegesen a hatályos szabályozást a testület és az azt összehívó polgármester.

Igaz, ez sem rendkívüli, legalábbis mifelénk manapság.

Tartalomra térve: városfejlesztés, óvodarekonstrukció. Az utolsó utáni pillanatban a kormány is felébredt és mire hatályba lép – már egy tanévnyi halasztást követően – a tankötelezettség alsó korhatárának 3 éves korra történő leszállítása, addigra találtak módot rá, hogy óvodabővítési pályázatot írjanak ki.

Rendkívüli képviselő-testületi ülés 2015.03.19.

Kerületünk pályázik, igaz mindössze azzal a Pitypang (Százados út) bővítés projekttel, amelyet már korábban elhatározott a Képviselőtestület (ld. pl. 2015. évi költségvetés és korábbi előkészületek). Egyrészt rákérdeztem, hogy miként valósul meg egyszerre az új óvodaépület felépítése és a teljes tanévben történő nyitva tartás, amire azt válaszolták az illetékesek, hogy minden rendben lesz, mindkét feladatot egymással időben összehangolva valósítják meg… Nem lepődnék meg, ha a Pitypang mégis csonka tanévet tudna maga mögött 2016/17-ben.

A másik problémám az volt, hogy miközben a pályázati kiírás egy önkormányzat számára 4 óvoda bővítésének a támogatását engedélyezi, és tudjuk, hogy Józsefváros másik 12 óvodájából van még legalább három, amelyre ráfért volna egy férőhely bővítéses felújítás, az önkormányzat miért csak a korábban már amúgy is elhatározott és kétségtelenül fontos Pitypang Óvoda újjáépítésére pályázik, amikor másik három óvoda bővítésének támogatását is igényelhetné?

A válasz annyi volt, hogy egy projekt pályázat benyújtása esetén esélyesebb, hogy az kerület sikerrel jár, mint több pályázat benyújtása esetén, valamint, hogy milyen rengeteg pénzébe kerül az önkormányzatnak a Pitypang újjáépítése is. Ráadásul a többi óvodánál még várhatóan férőhelyhiány sem jelentkezik a tankötelezettségi korhatár leszállítása következtében.

Persze, értem én, hogy hatalmas – látványosan eltitkolt – kormányzati pénzelvonásoktól rettegnek Józsefváros kormánykörökben bennfentes urai. A támogatás adóerő-képesség függő, így a mi esetünkben csak a nettó beruházás 75%-a, ami nagyságrendileg a teljes beruházás kiadásainak a felét jelenti. Ennek ellenére, igazán felelős döntés-előkészítésnek azt tartottam volna, ha négy óvoda kapacitásbővítéses felújítására pályázik az önkormányzat, mert egy óvoda felújítás féláron mégiscsak kedvezményes lehetőség. De hát persze mi, ellenzékiek, előterjesztés formájában megint pár nappal a benyújtási határidő előtt találkoztunk az üggyel, amikor már el lehetett sütni a „jaj már nincs rá idő” mondókát is.

A Józsefvárosi Közösségi Házak beszámolója kapcsán rákérdeztem, hogy a vállalkozási inkubációs programon hányan vettek részt és hány pályakezdő vállalkozó jutott el az indulástól fenntarthatósági szintig. Kifejtették, hogy a H13 folyamatosan telt házzal működik, illetve olyannyira sikeres a vállalkozói inkubáció, hogy már annak keresik a módját, hogy miként motiválják az itt maradásra a központ megerősödött, s azt elhagyó start-up vállalkozásokat. Lehet, hogy ezt a kérdést az inkubátorház létrehozatala előtt kellett volna megválaszolni.

A Homok utcai sportudvarral kapcsolatban rákérdeztem, hogy akkor a sportudvar a Kesztyűgyárba vezető átjáró elkészülte óta, gyakorlatilag nem szabadon hozzáférhető az arra járó kerületi lakók számára? Vagy rendezvényre van nyitva vagy a Lakatos Menyhért használja. Ez mennyiben felel meg az MNP-II fenntartási kötelezettségeinknek? Erre az ügyvigazgató kifejtette nekem, hogy én mondtam rosszul, mert a Homok utcai sportudvar igenis nyitva van a kerület lakói számára folyamatosan, a Kesztyűgyáron keresztül történő belépés csupán nagyobb biztonságot jelent. Tanítási időben pedig korábban is az iskola használatában volt a sportudvar.

Rendkívül fontosnak tartom, hogy a kirekesztett roma nők foglalkoztatásában az önkormányzat részt vegyen, ezért megszavaztam a Közösségi Házak ezzel kapcsolatos pályázati előterjesztését.

De azért az szégyen és gyalázat, hogy a KT elé hoztak egy olyan pályázati javaslatot, amely szerint a majdnem zéerté 2 roma nőt fog hét hónapig foglalkoztatni és erre veszik igénybe a pályázatot Józsefvárosban. Olyan hipokrita magatartás, mint ami az előterjesztőjét következetesen jellemzi.

A vagyonkezelésnél előkerült újfent a holdingosítás projekt. Megszűnt, azaz a Kisfaluba olvadt a parkolás-üzemeltetés. Most már az is közismert, hogy Pesty Ivett lett a Kisfalu új vezetője, Kovács Ottó pedig igazgatóként maradt a régi-Kisfalu élén. Ennek kapcsán felkértem a parkolás-üzemeltetést, hogy szíveskedjenek biztonságos közlekedést szem előtt tartva áttekinteni a parkolóhelyek kijelölését, mert van legalább egy tucat balesetveszélyes utca kerületben attól, hogy ahova csak tudnak parkolóhely-felfestéseket zsúfolnak be, amitől sem a kényelmes parkolás feltételei, sem – időnként, nagyobb járművek, pl. kukásautó esetén – a biztonságos haladás feltételei nincsenek meg. Azt ígérték megnézik. Kíváncsian várom.

Jakabfy Tamás két napirendre tűzött előterjesztéséből az egyiket, a Józsefvárosi pályaudvar területének a múzeumi negyed helyszínéül történő hasznosítását még a napirend tárgyalásakor levetette Ferencz Orsolya a napirendről, mondván: nehogy már, egy ellenzéki képviselő ilyen jelentős kérdést akarjon napirendre tűzni, mikor ő a körzet földbirtokosa/képviselője is bele akar ebbe szólni…

Viszont az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos proaktív adatszolgáltatásra tett javaslat napirenden maradt és egyhangú támogatással át is ment. A reklámrendelet módosítása „nagyon fontos” volt, mert eddig nem szerepelt benne a cégzászló. Most már szerepel.

Az óvodák összeolvasztása kapcsán többedszer elmondtam, hogy miért elhibázott ötlet. Az óvodáknak semmi szükségük arra, hogy adminisztratív megaintézményként működjenek. Ami hatékonyságból összevonható működésükből, az megtörtént. Eddig is minden óvoda gazdálkodási ügyvitelét, eszközbeszerzését a Józsefvárosi Intézményműködtető Központ látta el. Felesleges ennél jobban egyesíteni, viszont alighanem kárt okoz, mert óvodáink elveszítik önálló pedagógiai közösség jellegüket.

Felhívtam a figyelmet egy súlyosabb kockázatra is. Miközben iskoláinkat elvitte az állam, a Klebelsberg Központ már becsődölt, az iskoláink pedig továbbra is azzal a fenyegetettséggel küzdenek, hogy kerületiek közül nagyon sokan elviszik iskolás korban gyermeküket más kerületekbe, és az eláramlás iskolás korban az elmúlt években sem csökkent. E kezeletlen probléma mellett és az aktuálisan életbe lépő tankötelezettségi korhatár-leszállítással egyidőben az óvoda-összevonás nem csupán felesleges, de még veszélyes is. Elmondták, hogy mennyivel jobb lesz ez nekik, mert így majd csak egy szálon kell a hivatalnak kommunikálnia az óvodákkal, továbbá, hogy mennyire nem akarnak egy fillért sem spórolni az óvodákon és így tovább. A testület megszavazta.

Komássy Ákos