90. A nagy égés - 3. rész

2014. január 04. - SziliBalazs

04.jpgAz a tragédia folytán világosan kiderült, hogy az Önkormányzat nincsen felkészülve az ilyen „égető problémák” megoldására. Az esetleges ideiglenes elhelyezést biztosító lakások kijelölése és felújítása három hetet vett igénybe. Az utcára került emberek azonnali elhelyezését kizárólag a katasztrófavédelem tömegszállása volt hivatott megoldani. Ez egy falusi Önkormányzat esetében talán elfogadható megoldás, de Magyarország legnagyobb felhasználatlan lakásállományával rendelkező kerülete esetében nagyon nem!

Valahogy, arra sosem jut pénz, hogy évi néhány lakás felújításával létrehozzon az Önkormányzat egy krízislakás állományt. Most, hogy bekövetkezett a baj, kiderült, mégis csak van pénz! Van, 16 lakásra is! Természetesen a büdzsét kevésbé terhelné meg, ha apránként történne a felújítás, nem pedig egyszerre, jóval tervezhetőbb is lett volna a felhasználható lakásállomány kialakítása, ha a költségvetés évente rendelkezne néhány lakás felújításáról, és egy szerencsétlenség esetén a károsultaknak sem önmaguk számára kellene elhelyezést biztosítani. Jó lenne eljutni oda, hogy szükséges intézkedések tervezett formában történnek, nem pedig vis major helyzet által kikényszerítve.

tolnai_tuz3.jpg

Amire sikerült a cserelakásokat beköltözhető állapotba hozni, addigra befejeződött a Tolnai utcai épület elektromos hálózatának felújítása, és megkezdődhetett a visszaköltözés, a gázszolgáltatást nélkülöző épület lakható állapotúnak nyilvánított lakásaiba. Minden család kapott két olajradiátort, és egy elektromos főzőlapot. Ezek számára ún. lengővezetékkel biztosítanak áramot, azzal a kikötéssel, hogy a három eszközből egyszerre kettő működtethető. A legmegnyugtatóbb megoldás a teljes vezetékcsere csere lett volna a lakásokon belül, de arra nem volt fedezet a 76 millió + ÁFA épület felújítási költségvetésben. Nyilván kimaradt a tervezésből, hiszen néhány millióval több pénzt ugyanúgy megszavazott volna a Testület…

A családok a megszokott gázfűtés és főzés költségeit jóval felülmúló villanyszámlára számíthatnak, s még az azon feltüntetett rezsicsökkentés összege sem fogja vigasztalni őket. Az Önkormányzati rendelet ilyen esetekre is kínál megoldást, a 30 napot meghaladó gázszolgáltatás szüneteltetés esetén, háztartásonként 15 000 Ft fűtés kompenzációt fizet. Csak bizonyos jövedelem alatt, egyformán a 20 m2-es lakásra ugyanúgy, mint a 90 m2-esre. Ez a rendszer jóval egyszerűbb, mint vizsgálni az előző fűtésszezon számláit, és a tényleges többletköltséget kifizetni, de legalább igazságtalan is. (De hát, mért pont ez lenne igazságos.) Jelen esetben márciusra várható a gázellátás visszaállítása, tehát jelentősen meghaladja a 30 napot, eladósítva a lakókat. A probléma jelzése, Egry Attila Alpolgármester Úrnál értő fülekre talált! Alpolgármester Úr 30 000 Ft támogatást ígért, valamennyi visszaköltöző családnak, az alpolgármesteri keretet terhére. Köszönet érte!

Ez egyszeri megoldásnak megfelelő, de hosszú távon a rendelet életszerűvé tételére lenne szükség. Talán a mostani szerencsétlenség kapcsán, ebben is sikerül eredményt elérni.

Szili Balázs

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr475729265

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

timargabor · http://kard.blog.hu 2014.01.05. 05:51:24

Nem mondom, hogy nincs benne igazság, de képzeljük el, ha lenne az önkormányzatnak mondjuk egy 15-25 tényleg felújított, beköltözhető lakásból álló kríziskerete: (1) mekkora presszió indulna meg több irányból, hogy "utalja ki" rászorulóknak (nem haváriákkal kapcsolatban, hanem általában)? (2) mennyibe kerülne az őrzésük és az önkényes foglalók kilakoltatása?

ultimahora 2014.01.09. 00:23:40

@timargabor: Egy elújított, beköltözhető lakásokból álló - és lehetőleg egy lakóépületre összpontosított - krízislakás-állomány létrehozása igen, nagyonis indokolt. A rászorulók pressziójától, őrzési problémáktól és az önkényesektől való aggodalom jogos ugyan, de ez semmivel sem lenne nagyobb, a már amúgy is meglévőnél.A kerület valamennyi bérházában fellelhető, többszáz üres lakás őrzése és az önkényesek "kezelésében" kialakult következetlen és átláthatatlan szociális- és joggyakorlat ugyan, ma eléggé riasztó képet fest, ám a megoldás mégsem oly lehetetlen mint amilyennek látszik. A mai értelemben vett házmesteri rendszer nálunk százötven éve működik, mondhatni kifogástalanul és mindig a korszerű követelményeknek megfelelően.(Az időnkénti politikai pressziókról, mely nemcsak őket sújtotta, most ne essék szó.)
A következetlen és tanácsrendszerbeli zárványokkal terhes önkormányzati törvény nyomán elszabadult tarthatatlan és a háborús pusztításéval felérő gyakorlat - szégyenszemre - csak nálunk dúl változatlanul; térségünkben is számos példát (Lengyelország, Szlovénia)láthatunk a szociális- és jogi értelemben egyaránt korszerű megoldásra. Az emberi élhetőséget tekintve párialétbe taszított, minden jogbiztonságtól megfosztott önkormányzati bérlői lét kiszolgáltatottságán - állítom - néhány rendeletmódosítással nagyban lehetne segíteni, ha nem is varázsütésre, de kitartó munkával. És csak így, a bérházak belső rendjének korszerű kialakításával nyerne értelmet a "hardver" bevonása is a szisztémába. Magyarán, az időnkénti rendfenntartó rohamok hatása a bérházakban meghúzódó bűntanyák ellen, megfelelő jogi-szociális "szoftver" nélkül, elszáll mint kelő nappal az éji köd.

Szili Balázs 2014.01.11. 16:31:58

@timargabor: Az önkényes lakásfoglalók nem szoktak hozzá, hogy felújított lakás áll a rendelkezésükre, bármilyen lakásba beköltöznek, ha tehetik. Közel 500 üres lakás esetén tehetik, akár felújítottak azok, akár nem. Tehát a védekezést így is- úgy is meg kell oldani.
Ez, nem új keletű ötlet, hiszen volt idő, amikor rendelkezett az Önkormányzat beköltözhető lakásokkal, de ezeket felélte, életveszélyes épületek azonnali kiköltöztetése során, és a pótlás nem történt meg!
A lakás nélküli emberek teljesen jogos pressziójára pedig a lakás pályázat rendszerének visszaállítása az orvosság. Ne csak akkor legyen pályázat ha egy képviselőnek kell lakás, illetve ne csak a választás előtt, hanem folyamatosan minden évben. Ez is működött valaha.
Az önkormányzati lakások és üzletek értékesítéséből befolyt összegek egy részét a meglévő állomány apránkénti felújítására kellene költeni, nem pedig felélni azt is. Különös tekintettel arra, hogy negyedik éve tolunk a tervezett pénzmaradvány sokszorosát magunk előtt. 2-3 milliárd Ft közötti összeg ez, tehát lenne fedezet.

putyi8 2014.01.11. 17:42:51

Ha a lakások meguresedése utáni állapotfelmérés és a szukséges felujitási koltség kiszámolásával megtorténne a kiutalás nem lenne ennyi ures lakás.Vannak pályázatok ahol a felujitási koltséget vállalják, de nagyon sok van gondolom olyan amit a bekoltozok rommá alakitanak.Ezeket azonnal fel kéne újítani részben krizis lakássá részben kiutalni fiatal házasoknak esetleg emelt bérrel-még igy is vállalnák-Sok lehetoség van -de egy elore jol megtervezett,kiszámolt nem kapkodo dontéssel megoldhato.Nem szabadna hogy sokáig legyen ures hiszen ki az aki ne akarna bekoltozni és mindegy mit hagy maga után mert nincs retorzio.Koszonom az elolvasást -egy olvasojuk

Szili Balázs 2014.01.12. 02:05:04

@putyi8: Mindenkinek ez lenne az érdeke, nem csak azok számára, akik legálisan beköltöznének, hanem az Önkormányzat számára is, hiszen az üres lakáson csak költség van, a bérbe adotton meg bevétel.

putyi8 2014.01.12. 13:15:32

Igy van Balázs én is errol beszéltem-----ha van ora alapdijat kér a szolgáltato - és ha esetleg Társasházban van az ures lakás az a lakoknak se jo hiszen nincs futve,-amortizálodik egyre jobban-vizes blokk,konvektor, boyler ha van.Az illegálisan bekoltozok által tett károkat pedig valamilyen modon akár feljelentéssel lehetne visszatériteni-ez is egy lehetoség-bár biztos papirmunka lenne sokaknak.

prokontra 2014.01.13. 01:31:38

@Szili Balázs: Jól értem, hogy 2-3 milliárd Ft pénzeszköze van a Vagyonkezelőnek, amit esetleg lakásfelújításokra is költhetne?

Szili Balázs 2014.01.13. 08:26:13

Bocsánat, nem fogalmaztam pontosan. Pénzmaradvány az Önkormányzat költségvetésében keletkezik. A Vagyonkezelő inkább alulfinanszírozott. Költségvetésébe beépítik a tervezett lakás, helyiség eladásokból befolyó összegeket. Ezért ezek az összegek nem plusz bevételt képeznek, amit lehetne a lakásállomány javítására költeni, hanem szükségesek a cég működéséhez. Tekintettel az Önkormányzat hatalmas pénzmaradványára, akár finanszírozni lehetne a Kisfalu Kft. teljes költségvetését, és a bevételek felhasználhatóak lennének, állagjavításra, miközben jelenleg az állag megőrzés sem működik megfelelően. Ráadásul a Vagyonkezelő nem lenne eladás kényszerben, akár a Vagyonvesztést is felvállalva.

bodis.lajos 2014.01.13. 12:52:13

@Szili Balázs: Több okból azt feltételezem, hogy a humán szolgáltató apparátusok folyó működése is jelentősen alulfinanszírozott.

Másként mondva: nem látják érdemesnek beletenni pénzt, legalább két okból:
1, úgy gondolják, nem tudják (és nem akarják) ellenőrizni az apparátusokat, teljesen puha, mérhetetlen a szolgáltatások minősége, a szakmai folyamatok ismeretlenek a döntéshozóknak, tehát magas a ráfordítások kockázata, szubjektív költsége,
2. a tegyük fel, hatásos beavatkozásoknak nincs elég politikai haszna, nem hoznak több szavazót, tehát alacsony a ráfordítások várt haszna.

Nagyon hasznos volna nekem tudni, hogy látod te és mások (miközben kritika minden a szociális területen érintett döntéshozónak, mivel erről így nincs vita).

A másik kérdésem (közgazdászként szégyenszemre nem értem): milyen célját látod a felhalmozásnak? Az világos, hogy az önkormányzati hiteleket visszafizetni nem érte meg. A pályázatokat - nagyrészt a fő erőforrásra, a szegényekre hivatkozva - az önkormányzat sorra nyeri, majd - a folyamatmenedzsment és a jó minőségbiztosító intézkedések hiánya miatt úgy tűnik nekem - alacsony hatékonysággal költi el. Lehet, hogy később nem lesznek pályázatok, ezt értem. A szolgáltatásokra nem látják érdemesnek költeni, ezt is értem. De mi lehet a vízió?

Szili Balázs 2014.01.14. 08:28:46

Évek óta megy az a játék, hogy a pénzmaradványt tologatjuk, ami egyáltalán nem helyes. 17 milliárdos bevétel mellett 5-6 százmillió Ft pénzmaradvány még normális. Nem véletlen, hogy a költségvetési tervekben nem is szokott nagyobb összeg szerepelni. A nagy indulatokat kavaró év eleji költségvetési vitában rákérdeztem, hogy tartjuk-e magunkat a hagyományokhoz, és ismét jelentősen alultervezzük-e a pénzmaradványt? A válasz az volt, hogy nincsen alultervezve, de pontosan nem lehet meghatározni a költségvetés tervezésekor a pénzmaradványt. A nem pontos meghatározás, szerintem azt jelenti, hogy 10-20 %-kal lehet tévedni. A jelenlegi, közel 3 milliárdos pénzmaradványra nincsen racionális magyarázat. A háromnegyedéves beszámoló vitájakor sem kaptam érdemi választ az okára. Ezt a meddő vitát, előttem Molnár Gyuri is lejátszotta, szólt, hogy szerinte jelentősen alábecsült a pénzmaradvány, elmondták, hogy nem, most nem, aztán néhány hónap múlva előkerültek mindenféle nem tervezett költségek a pénzmaradvány terhére, amiről kiderült, hogy 3-4 szerese a tervezettnek. Gyuri azt is megtette, hogy bemondta, mennyi lesz ténylegesen a pénzmaradvány, ami az elfogadható hibahatáron belüli becslés volt. Ez a rendszer, lehetetlenné teszi a normális tervezést. Lehet, hogy pont ez a cél, az improvizatív pénzköltés lehetősége, valamint a kampány évében a felhalmozás eredményeképpen nagyobb reklám lehetőség. Valószínűnek tartom, hogy a Józsefváros TV, a Jóhír Kft, stb. egyéb propaganda költségek elviszik a pénzmaradvány jelentős részét idén. De én rosszmájú vagyok…

bodis.lajos 2014.01.15. 19:31:30

@Szili Balázs: Köszönöm a tájékoztatást!

Részben ismételve, részben kiegészítve, engem ezért érdekel a folyó költségvetés:
a humán szolgáltatások alacsony ráfordítása,
az MNP II. programban a humán szolgáltatások rovására végzett költségátcsoportosítás,
az MNP III. vállalt szolgáltatási programelemeit fenyegető csúszások, a szintén kilátásba helyezett költségátcsoportosítások,
a Nonprofit Szolgáltatóházban foglalkoztatott szociális munkások feladatköréről, kiválasztásáról, képzéséről rendelkezésre álló információk szegényessége,
a projektmegvalósítók és a programalapból finanszírozott tevékenységek díjazása közötti egy, kettő, három nagyságrendnyi különbségek szakmai indoklásának hiánya.