HTML

A mi Józsefvárosunk

Budapest egyik pesti oldalon fekvő kerülete, nevét II. József után kapta 1777-ben. Területe 6,85 km², lakossága 71. 642 fő.

Facebook oldalunk

Utolsó szavak

Dokumentumtár

Dokumentumok - egyben
Itt egyben található meg a blogra felkerült összes doksi, akinek van kedve - bogarásszon köztük...

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)

2018.04.25. 20:01 Amijo

748. Budapest100 - Kálvária tér

Címkék: kálvária tér budapest100 Józsefváros 100 éves házak

Jól elszaladt az idő, rohamléptekkel közeledik a Budapest100 hétvégéje, így aztán térjünk is vissza röviden, gyorsan az idei programhoz. A Gutenberg tér és a Horváth Mihály tér után a következő helyszín – tényleg csak röviden – a Kálvária tér. (A szervezők honlapja szerint ezek a teret körülvevő házak szerepelnek majd a május első hétvégéjén tartandó programban.)

kalvaria1893.jpg

Kálvária-kápolna (1893-tól a Bajza utcai Epreskertben)

Ezen a területen az 1710-es években kálváriadombot emeltek. A kerület legrégibb temetője volt 1730 körül a mai Kálvária tér, a Diószegi Sámuel utca, Kálvária utca és Dugonics utca által határolt területen létesült. Neve ekkoriban még németül volt olvasható: Calvarien Platz, de 1850-ben már Kálvária tér. A Dugonics utcát meg egészen 1872-ig Temető utcá- nak nevezték. A külvárosi polgárok 1740 körül összegyűjtötték a temetőben létesítendő kápolna építési költségeit is; az adakozók közül Schwarz Anna Mária „Spitzerkrámerin" neve maradt fenn.

A Kálváriát eredetileg Johann Fischer von Erlach alkotásának tartották, később Johann Lucas Hidebrandt (1668-1745) építész munkájára gyanakodtak a kutatók, de legvalószí- nűbb, hogy a salzburgi származású pesti építész, Mayerhoffer András (1690-1771) alkotá- sa, de fia, Mayerhoffer János is részt vehetett az 1744-ben kezdődő építkezésben.

A Kálvária 1749-ben készült el, faragott, fehér terméskőből épült, barokk stílusban. Áttört kőkorlátos kétkarú feljáraton lehetett felmenni a teraszára, ahol három kereszt állt. Tizen- két tengelyes árkádsora alatt állt hét szentnek a homokkőből faragott, 1756-ban készült szobra. A kápolnában időnként szentmisét tartottak; 1780-ban díszes vasráccsal kerítették el, hogy megvédjék a pusztítástól. Stáció kápolnának is nevezték, mivel a város bejárati út- jainál, a városárok mentén, a járványok ellen őrházakat állítottak fel sorompókkal, járvány idején az őrséget megerősítették. Ilyen őrház állt a mai Baross utca végén.

A téren álló remetelak és temető felszámolása, valamint a Kálvária lebontása után – 1893-ban Stróbl Alajos kezdeményezésére a kálváriát tégláról téglára lebontva elköltöztették a Bajza utcába – több mint tízezer négyzetméteres szabad tér alakult ki. A térség környékén a XVIII. században szőlőt műveltek, kertgazdálkodást folytattak az emberek. Majd lassan- lassan házak épültek, betelepült a tér egy része, amihez talán az is hozzájárult, hogy ezen a részen lehetett legjobban jó vizű kutakat ásni. Jóval később "... tudatos rendezést, parkosí- tást végeztek..." a téren, most pedig – május első hétvégéjén – a tér körüli házak, a benne élők és történeteik jutnak főszerephez. (Forrás: Pilinyi József)

kalvaria_ter2015-1.jpg

Díszkút 3 guggoló lánnyal a Kálvária téren; Makrisz Agamemnon 1981-ben készítette, de a Kálvária térre csak 1992-ben került.

P.s.: Kampec doloresz a Kálvárián - A darabolós gyilkos, a nagy sikoly és az elásott szajré története Budapest legbűnösebb teréről. 150 év bűnügyei Józsefváros szívéből. (via Index)

LaMa

***

A Budapest100 idén a főváros tereire koncentrál. Önkénteseik az elmúlt hetekben azon igyekeztek, hogy erről a lehető legtöbb lakos értesüljön, így minél több házat be tudjanak vonni a rendezvénybe, mely a szomszédokat összehozva közösséget épít. A hivatalos meg- hívó és további információk a program honlapján elérhető.

Szólj hozzá!

2018.04.22. 19:00 Amijo

747. Budapest100 - Horváth Mihály tér

Címkék: budapest100 Józsefváros horváth m tér 100 éves házak

Hamarosan itt a Budapest100 hétvégéje, térjünk is vissza gyorsan pár szó erejéig az idei programhoz: februárban már elkezdtük sorra venni a mostani kerületi helyszíneket; a Gutenberg tér után nézzük röviden a következő helyszínt, a Horváth Mihály teret. (Hosszabban amúgy is ott van a Budapest100 oldalán, a szervezők honlapja szerint ezek a teret körülvevő házak szerepelnek majd a május első hétvégéjén tartandó programban.)

horvath_m_ter.jpg

A Pacsirtamező – a mai Horváth Mihály tér – a XVIII. század első felében még mocsaras terület volt, majd az 1730/40-es években fokozatosan települési központtá vált. Ekkoriban épültek fel Katsberger József városi tanácsnok szántóföldjén a tér első házai, körülbelül a mai telefonközpont helyén. Az itt kialakuló Lerchenfeld volt Pest első külvárosi települése, határai a mai Horváth Mihály tér, Őr utca, József utca és Rigó utca voltak. A települést akkoriban magyar, szlovák és német napszámosok lakták, akik a mezőgazdaságon belül főleg állattenyésztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak. A teret körülvevő utcák ekkor alakultak ki, lakóépületei jellemzően az utcára merőlegesen álló földszintes vályogházak voltak. A tér legrégibb épülete a kéttornyos római katolikus templom (Tervezője: Tallher József, építtetője Batthyány József hercegprímás), ebből eredt első elnevezése (Kirchen Platz, Templom tér). 1878-ban átnevezték, ekkoriban Mária Terézia térként volt ismert. A környék ezt követően a Baross utca mentén folyamatosan épült ki.

A tér hivatalosan 1951 óta őrzi a római katolikus püspök és történész Horváth Mihály (1800-1878) nevét. A névadó már káptalan korában kitűnt történelmi tanulmányaival. Püspök 1848-ban lett, lelkesen támogatta a forradalom és szabadságharc ügyét és a Szemere-kormányban elvállalta a kultusztálcát. A világosi fegyverletétel után el kellett bujdosnia, halálra ítélték, és formailag felakasztották. Az alkotmányosság helyreállítása után hazajöhetett, visszakapta püspöki címet, majd Rudolf trónörökös történelemtanára lett. Számos történelmi munkája került kiadásra, kora egyik legnépszerűbb magyar tör- ténetírója volt.

horvath_m_ter_sz.jpg

A Józsefvárosi plébániatemplom előtti rendezett kis parkban Pázmány Péter esztergomi érsek szobra* látható, a tér déli részét 2014-ben felújították, ekkor a pihenőpark közösségi térrel, játszótérrel és harangjátékkal bővült.

*A templom előtt álló Pázmány-szobor Radnai Béla (szobrász) és Gondos Imre (építész) alkotása. Az 1914-ben felavatott, haraszti mészkő talapzaton álló carrarai márványból faragott szobor a Ferenc József által adományozott 10 szobor egyike volt.

LaMa

***

A Budapest100 idén a főváros tereire koncentrál. Önkénteseik az elmúlt hetekben azon igyekeztek, hogy erről a lehető legtöbb lakos értesüljön, így minél több házat be tudjanak vonni a rendezvénybe, mely a szomszédokat összehozva közösséget épít. A hivatalos meg- hívó és további információk a program honlapján elérhető.

Szólj hozzá!

2018.04.19. 19:00 Amijo

746. Óvjuk, amink van

Címkék: választás fidesz szegénység játékelmélet

A játékelmélet alapjait Neumann János fektette le még a múlt század közepe előtt. Az elmélet főleg a közgazdaságtanban vált népszerűvé. Fejlesztéséért kapott közgazdasági Nobel-díjat John Forbes Nash ('Egy csodálatos elme'), Reinhard Selten és Harsányi János (1994). Módszereit egyéb tudományok is gyorsan átvették, és a roppant különböző vizsgálatok kiderítették, hogy a valós helyzetekben nagyobb súlyt adunk a veszteségnek, mint a nyereségnek. Ez Konrad Lorenzet (A civilizált emberiség nyolc halálos bűne — 1973, magyarul 1988) még megdöbbentette, a kilátáselméletet megalapozó Daniel Kahneman és Amos Tversky (Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás — 2011, magyarul 2013) viszont már számszerűsítette is. A tapasztalati úton nyert grafikonon jól látszik, hogy a nyereség szubjektív értéke kisebb a veszteségénél).

jatekelmelet.jpg

Kimutatták e megközelítés evolúciós előnyeit (a biztos túlélés fontosabb a luxus ellátásnál stb.). Köznapi életünkben ez úgy néz ki, hogy még nagyobb nyereségek reményében sem szívesen kockáztatunk. Makacsul ragaszkodunk megszokott életvitelünkhöz, miközben mereven, sőt, agresszíven elutasítunk mindent, ami azt fenyegetni látszik. Az ábrán látható referenciapont helyzete erősen függ életszínvonalunktól.

A Budapest Beacon megszüntetését indokolva Richard Field ezt a következőképpen fogalmazta: "Azok az emberek a leginkább kockázatkerülők, akik az éhezéssel vagy a fagyhalállal néznek szembe nap mint nap. Orbán Viktor azt mondta nekik, hogy jönni fognak az iszlám terroristák, elveszik a szociális támogatásukat és megerőszakolják az asszonyaikat. És ők ezt elhitték."

Fügedi Ubul

***

A nyomorgó falu, ahol mindenki a Fideszre szavazott A Fidesz nagyon jól teljesített a legszegényebb településeken az április 8-i választáson. A Borsod megyei Fájon nagyjából 30 ezer forintból élnek az emberek havonta. Ezen a 400 fős településen a szava- zatok 99 százalékát szerezte meg a kormánypárt: listán 216 szavazóból 214 a Fideszt vá- lasztotta, az egyéni jelölteknél 217-ből 211 szavazat érkezett a fideszes Demeter Zoltánra. (via 24.hu)

Szólj hozzá!

2018.04.16. 20:01 Amijo

745. A szegénylány 'ártatlansága'

Címkék: választás fidesz tüntetés ellenzék kétharmad szavazólapok

A Csalás, csalásabb és legcsalásabb poszt,
pontosabban Gábor György* írásának margójára. 

Gyurcsány, aki tán legkövetkezetesebben kitart amellett, hogy nincs nagy és kis csalás, csak CSALÁS VAN (Megj.: 40 körzetben megtámadta a választás eredményét a DK), ami egy választási rendszer lényegének mond ellent, szerintem a legközelebb áll az igazsághoz. Mondhatni ezért, hogy kisebb-nagyobb csalásokat el tud viselni egy építési projekt, egy könyvelési kimutatás s még sorolhatnám, mi minden más, de egy választásnak – akárcsak (hajdan) a szegénylány "ártatlanságának" – nincs egyebe a makulátlan csalhatatlanságnál.

semjen_orban201804.jpg

S Gábor Györgynek abban van igaza, hogy a hosszan érlelt s páratlanul szemfényvesztő, "itt a piros, hol a piros" játék – melyben a Fidesznek sikerült tettestárssá zülleszteni a bel- és külföldi magyarság jelentős részét – nemcsak a "választás rendjére" vonatkozó parag- rafusokban érhető tetten, s persze, abban is, hogy ezt a hosszú évek munkájával előké- szített gyalázatot, nemcsak jogi, hanem politikai felelősségre vonásnak is követnie kell.

P.s.: Vajon merül-e fel bárkiben is bármilyen kétely a Kétely-bizottság jogosultságát illetően? Bennem ugyanis már a választások előtt felmerültek kételyek, no nem dr. Magyar György ellen, hanem a határszéli viskókba százszámra történő, idegen állampolgárságú személyek bejelentkezéseivel kapcsolatban, akiket magyar rendszámú kisbuszokkal szállítgatnak ide-oda. No de szóljon erről szakszerűbben, maga dr. Magyar György...

Amit Magyarország, nagyjából a horvát, román és szerb példát követve bevezetett, az korlátozza a Magyarországon, a magyar törvények hatálya alatt élők jogát, hogy maguk döntsenek a sorsukról: maguk döntsék el, hogy milyen összetételű parlament döntsön a gazdaság, a társadalompolitika, a külpolitika alapvető kérdéseiről, vagyis hogy ki kormá- nyozzon. Hogy ez nem csak spekulatív állítás, azt az is mutatja, hogy 2014-től a Fidesznek csak a határon túl, levélben leadott szavazatok figyelembe vételével volt kétharmados többsége, csak ezek okán hozhatott a veszprémi időközi választás elvesztéséig ellenzéki támogatás nélkül kétharmados törvényt, például a fővárosi közgyűlés átalakításáról a Fi- desz érdekében. Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy korlátozódik a magyarországi pol- gárok közösségének szuverenitása. Ez ne volna súlyos kérdése a választójogi rendszernek?

Budaházy Gusztáv

* Gábor György (Budapest, 1954. február 6.) filozófus, habil. egyetemi tanár, jelenleg az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa

***

Most szombaton lezajlott az utóbbi időszak valószínűleg legnagyobb ellenzéki tüntetése. Ezzel egyidőben – szombat éjjelre – megszámolták az összes szavazatot, így valamennyi egyéni választókerületben megszületett a nem jogerős végeredmény, és elvileg véglegessé vált az Országgyűlés összetétele. Az ellenzék közben csalás után nyomoz, kikérték a jegyző- könyveket, ahol igen sok „furcsaságot” találtak. Mi meg addig egyszerűen senkik vagyunk, ahogy azt a Fidesz egyik ifjú váci prominense megüzente a Facebook-on keresztül. Nem is értem, miért tartunk holmi választásokat.

Szólj hozzá!

2018.04.13. 19:00 Amijo

744. Ez még mindig bűzlik

Címkék: választás fidesz ellenzék kétharmad kolozsvári szalonna szavazólapok

„És Berija elvtárs csendesen kuporog a függöny mögött.” 

A szakemberek meg az okosok azt állítják, hogy bár voltak szép számmal visszaélések, de rendszerszintű csalásról nem lehet beszélni. Nem is rohangálok összeesküvés-elméletekkel körbekörbe, már csak azért sem, mert még az aranyzabáló Tímea nagys'asszony rám talál pirítani, hogy méltósággal tessék viselni a mit is, de. A választás napján történteket hadd tartsam már minimum furcsának. Meg az utána következő katyvaszt, amitől bűzlik ez az egész választás. És a kérdések továbbra is megválaszolatlanok, habár az elmúlt napokban némi magyarázat jött a sorozatban előkerülő „furcsaságokra”, zavarba ejtő jelenségekre.

sztalini_alkotmany.jpg

Sztálin, minden idők és népek legnagyobb vezére Lenin árnyékában tanulta meg, miként kell távol tartani a szavazóurnáktól az ellenzéket, és hogy az egyik legfontosabb feladat, hogy bizalmi embereiket delegálják a jelölő- meg a szavazatszedő bizottságokba. Erre személyes tapasztalata intette Sztálint: élete végéig nem heverte ki, hogy 1934-ben majdnem kiesett a hatalom rostáján, amikor csaknem háromszáz pártkongresszusi küldött kihúzta a nevét a szavazócéduláról*. A gazdához hű szavazatszámláló biztosok megsemmisítették ezeket az iratokat, de állítólag ekkor született meg a híres sztálini bonmot: "Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat."

Kiemelném ezek közül a „hogy lett nulla a listás szavazat” című, több szavazólapos mókát. Van ugye egy választási szabály, miszerint ha az urnába "véletlenül" pluszban listás szava- zatok kerülnek (azaz több a szavazólap, mint ahányan szavaztak, ill. szavazhattak), akkor mindegyik párt eredményéből le kell vonni a plusz lapok számát. Azaz a fide- széből és minden egyes ellenzéki pártéból, mivel nem lehet tudni, hogy aki érvénytelenül szavazott, az kire adta a voksát. Ha teszem azt 6 ellenzéki párt indult, akkor az ellenzéktől hatszor annyi listás szavazatot vonnak le.

Tehát ha a körzetben mondjuk 20 ilyen eset fordult elő, 20 érvénytelen szavazat született, akkor minden párt listájáról levonnak 20 szavazatot. A fideszéből 20-t és az ellenzéki pár- tokéból 6x20-at, azaz 120-at. Így aztán 140 voksot törölnek a 20 érvénytelen miatt – 120 érvényeset is! De a lényeg az, hogy a kormánypárt „vesztesége” ez esetben 20 szavazat, míg a megosztott ellenzéké 120. És ezzel hipp-hopp, a Fidesz listájának százalékos értéke máris jócskán megnő. Eddig több mint 700 körzetben találtak már hasonló esetet. Szép nem?

De – többek közt – ugyanerről ír a Kolozsvári Szalonnán egy informatikus is, aki 13+1 pontba szedte egy lehetséges választási csalás forgatókönyvét (részlet):

11. Egy fura választási szabály miatt, amennyiben az urnába pluszban (azaz a voksolók számán felül) kerülnek listás szavazatok, akkor valamennyi párt eredmé- nyéből le kell vonni a plusz lapok számát. Azaz ha valaki bedob az urnába 20 darab fideszes lapot (simán megoldható még szigorú ellenzéki felügyelet mellett is, csak a boríték mögé kell rejteni a jó előre gondosan lepecsételt és kitöltött lapokat), akkor 7 ellenzéki párt esetén összesen 140 ellenzéki szavazat megy a kukába, miközben a Fidesz marad ugyanannyi. Már bőven 200 fölött jár a feltárt esetek száma, mind egy irányba mutat, és nem minden esetben fogták magukat vissza 20 lapnál, maradjunk annyiban. Hogy ez összesen mennyit hozott a Fidesznek, senki sem tudja, lehet találgatni.

A többit meg tessék elolvasni a Szalonnán. Viszonylag hosszú írás, de…

Azt nem tudom, hogy ha a szép számú visszaélésgyanú fele-harmada igaz, akkor az most rendszerszintű csalásnak, vagy csak rengeteg, szorgos kis visszaélésnek minősül-e. Az azonban biztos, hogy így vagy úgy, de ez a választás bűzlik. Maradjunk annyiban, hogy amíg ez a minimum furcsának nevezhető helyzet nem tisztázódik, addig hadd gyanakod- jak. Rendszerszinten vagy csak úgy.

Merthogy valami még mindig bűzlik Hunniában.

*1934. az SZKP XVII. Kongresszusa („Győztesek Kongresszusa”) - A KB választásánál 292 fő (a küldöttek egynegyede) Sztálin ellen szavazott, Sztálin csak szavazathamisítással tudott posztján megmaradni.

***

Azért kell mégis tisztán látnunk az esetleges csalás kérdésében (és nem elintézni az egészet egy legyintéssel), mert nagyon nem mindegy, hogy a valós eredmény 40% volt a Fidesznek, vagy 48%. Az előbbinél ellenzékbe, majd börtönbe vonulhat az egész csapat, az utóbbinál teljhatalommal uralkodhat rajtunk. A kettő közötti különbség 8%, azaz kb. 400 ezer szavazat. Soknak tűnik? (K. Szalonna)

Szólj hozzá!

2018.04.10. 14:16 Amijo

743. Valami nagyon bűzlik

Címkék: választás fidesz jegyzőkönyv mno ellenzék kétharmad szavazólapok

„És Berija elvtárs csendesen kuporog a függöny mögött.” 

Két nap telt el a választás óta. Nem kisebbítve (sőt!) a demokratikusnak nevezett ellenzéki pártok és a párteli(ek) felelősségét, nézzünk most bele itt-ott a választási adatokba. Mert ugye az egy dolog, hogy valaki kevesebb szavazattal is kétharmados többséget szerezhet – persze, ez az egyetlen esély arra, hogy közülük senkit ne lehessen felelősségre vonni – de az is egy dolog, hogy valami nagyon nem stimmel a Fidesz-KDNP elsöprő többsége körül.

sztalini_alkotmany.jpg

Sztálin, minden idők és népek legnagyobb vezére Lenin árnyékában tanulta meg, miként kell távol tartani a szavazóurnáktól az ellenzéket, és hogy az egyik legfontosabb feladat, hogy bizalmi embereiket delegálják a jelölő- meg a szavazatszedő bizottságokba. Erre személyes tapasztalata intette Sztálint: élete végéig nem heverte ki, hogy 1934-ben majdnem kiesett a hatalom rostáján, amikor csaknem háromszáz pártkongresszusi küldött kihúzta a nevét a szavazócéduláról*. A gazdához hű szavazatszámláló biztosok megsemmisítették ezeket az iratokat, de állítólag ekkor született meg a híres sztálini bonmot: "Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat."

Kezdve azzal, hogy vasárnap a készenléti rendőrséget mozgósították, nem tudni miért. Azt sem tudni, miért változott (csökkent) a részvételi arány a választás vége előtt. Az internet tele van olyan beszámolókkal, melyekből az következik, hogy valójában nem az a tényleges eredménye a választásoknak, mint amit ismerünk. Csak annyit tudni, hogy pöffeszkedőék állítólag hatalmas diadalt arattak.

Csakhogy. A 24.hu azt írja, hogy a Bács-Kiskun megyei 6. választókörzetben vett észre egy anomáliát a Pécsi Stop egyik olvasója. A férfi az MSZP-Párbeszéd jelöltjére, Hajdú Miklós- ra, valamint az MSZP-P listájára adta le a szavazatát. De mikor megnézte az eredményeket a választási honlapon, azt vette észre, hogy egy szavazat sincs a szocialisták listája mellett. A lap azt írja, hogy statisztikailag is furcsa az eset, ugyanis a többi bajai szavazókörzetben átlagosan 70-100 szavazatot kapott az MSZP-P listája, de még a legfideszesebb választó- körökben se volt 20-nál sokkal kevesebb.

Megnézve az elektronikus jegyzőkönyvet: miközben az MSZP-P egyéni jelöltjére 159 ér- vényes szavazat jutott, addig a listájára egy nagy nulla. A fideszes Zsigó Róbert egyéniben 329-et kapott, míg a Fidesz lista 418-at. Most vagy az van, hogy baromira utálják a fide- szesek ezt a Zsigót, és fideszesként kevesebben szavaztak rá, mint a pártlistájukra, vagy – ez a bonyolultabb verzió – valakik megbuherálták a Fidesz listaeredményét, csak túltolták.

És ez csak egy bajai szavazókör. Újpesten a DK-val történt ugyanez: nullát kapott a Varjú László egyik szavazókörében a listán a DK, miközben Varjúra 244-en szavaztak. (Megjegy- zendő, hogy például ugyanitt a Szegény Emberek Magyarországért nevű kamupárt 91 voksot kapott a listájára.)

De lehet még sorolni: egy baranyai szavazókörben például furcsamód az összes listás szavazat érvénytelen lett, amit nem a Fideszre adtak le. Bogdása szavazókörben az egyéni szavazatoknál 41 voks látszik az ellenzéki pártoknál, a listás szavazatoknál pedig nulla. Finoman szólva is életszerűtlennek tűnik a dolog. Erről – meg még jó pár esetről – itt lehet olvasni. De két olyan választókörzet is lehet, ahol a listás szavazáson a Jobbikra érkezett voksok valahogy átkerültek a Net Párt nevezetű kamupárthoz. És folyamatosan jönnek elő az ilyen „furcsaságok”…

Valami kurvára bűzlik Hunniában.

Nem hinném, hogy meredek föltételezés volna, hogyha érdekük úgy diktálja, a szavazást is manipulálják. Hogyan? Nem tudom. Azt tudom, hogy egész egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy a hatalom kicsússzon a kezük közül. Azt tudom, hogy négy évük volt arra, hogy egyetlen, mindent legitimáló (éppen ezért nem kellett volna az ellenzéknek eljátszania a demokratikus díszletet) napra készüljenek. Azt tudom, hogy eszközök széles tárháza áll rendelkezésre, és azt is tudom, Orbán Viktor nem szívbajos. Ellenfelei változatlanul sémákban gondolkodnak: ha bele van írva az alkotmányba, hogy többpártrendszer, akkor itt biztos nyerni is lehet, ha az van beleírva, hogy jogállam, akkor az ügyészség majd vizsgálódik is, ha pedig az, hogy nemzeti érdek, akkor biztos nem szolgáltatják ki az ország biztonságát, adott esetben informatikai rendszerét az oroszoknak. Orbán Viktor viszont lehetőségekben gondolkodik, amire módja van, azt meg is teszi, amire szüksége van, megszerzi, ha hagyják neki. Most nem egy sima győzelemre volt szüksége. (Hont: Mégis magyarnak számkivetve)

P.s.: A szavazatszámláló bizottságokban biztosan nem lehetett csalás. Ha volt ilyen, az csak a gépi rögzítésénél lehetett, amikor nem azok a számok kerültek rögzítésre, amik a papíron voltak. Na ezért kell mindegyiket ellenőrizni, hogy nyugodtak legyünk felőle.

*1934. az SZKP XVII. Kongresszusa („Győztesek Kongresszusa”) - A KB választásánál 292 fő (a küldöttek egynegyede) Sztálin ellen szavazott, Sztálin csak szavazathamisítással tu- dott posztján megmaradni. Későbbi bosszúja: 1966 küldöttből 1105 megsemmisítése, a KB. 139 tagjából 110 kivégzése; helyükre Sztálin-hívek ültetése.

***

Az utóbbi időkben (a G-nap óta) újra olvashatóvá vált Magyar Nemzet napilap holnap jelenik meg utoljára, halála gyors volt. A Magyar Nemzetet 1938 nyarán alapította Pethő Sándor történész, újságíró, publicista. A második legrégebbi magyar lap (az első még a Népszava) utoljára 1944. március 19-én, a német megszállást követően szűnt meg.

Szólj hozzá!

2018.04.09. 14:01 Amijo

742. Narancsvidék

Címkék: választás fidesz ellenzék kétharmad kocsis máté Józsefváros

Tegnap megdőlt az az általánosan (és általunk is) vallott dogma, hogy a magas részvételi arány a választáson az ellenzéknek kedvez. Nem kedvezett. Az 2018-as országgyűlési választást az ellenzék csúfosan elveszítette. Ez van. Tarolt a Fidesz, az ország kettészakadt: a kormánypárt a falvakban és a kisvárosokban, az ellenzék a fővárosban és pár nagyobb városokban volt eredményes. És az ellenzéki szavazók körében az előre jelzettnél sokkal alacsonyabb volt az átszavazási hajlandóság.

narancsvidek.jpg

Budapesten 12 választókerületben győzött az ellenzék, hatban a Fidesz – de mindenütt szoros eredménnyel.* (Két billegő körzetben még változhat az eredmény.)

De nézzük a számokat, először itt a kerületben (98.8% feldolgozottság):

  1. Kocsis Máté Sándor (FIDESZ-KDNP) 17 600 szavazat 40.83%
  2. Ara-Kovács Attila (DK) 13 819 szavazat 32.06%
  3. Dúró Dóra (JOBBIK) 5535 szavazat 12.84%
  4. Jakabfy Tamás (LMP) 2330 szavazat 5.41%
  5. Baranyi Krisztina (EGYÜTT) 1374 szavazat 3.19%
  6. Cseh Katalin (MOMENTUM) 1080 szavazat 2.51%
  7. Racskó Gábor (MKKP) 987 szavazat 2.29%

Majd országosan is, nem hivatalosan…

  • A Fidesz a vasárnapi parlamenti választáson ismét megszerezte a kétharmados többséget, 133 mandátummal.
  • A Fidesz a leadott szavazatok 48,8 százalékát gyűjtötte össze ez öt százalékponttal több, mint 2014-ben, több mint 2,4 millióan szavaztak Orbán Viktor pártjára. A kormánypárt a 106-ból 91 egyéni mandátumot tudhat a magáénak. Vidéken - Pécs és Szeged egy-egy körzetét, illetve Dunaújvárost leszámítva - az összes egyéni mandátum az övé.
  • A Jobbik gyakorlatilag megismételte a négy évvel ezelőtti, 20 százalékos eredményét, erősödésnek a néppártosodás ellenére nyoma sincs, egyéni körzetet egyet nyert, Dunaújvárosban.
  • A DK épphogy átlépte az ötszázalékos küszöböt, az MSZP-Párbeszéd 12,3 százalékon végzett. A baloldal csak a fővárosban ért el értékelhető eredményt, ott a 18-ból 12 körzetet megnyert. Az LMP 7 százalékot szedett össze.
  • A Momentum fele annyi szavazatot kapott, mint amennyi az ötszázalékos küszöb eléréséhez kellett volna, az Együtt pedig a megszűnés szélére került, az 1 százalék alatti eredménye miatt a 150 milliós kampánytámogatást is vissza kell fizetnie. Egy jelöltje jutott be a parlamentbe: Szabó Szabolcs.

Az új parlament összetételét itt mutatjuk be a patkón, a budapesti eredményeket itt lehet böngészni. (forrás: 24.hu)

*2014-ben a baloldal és az LMP 3 körzet kivételével elvihette volna egész Budapestet. Érdemes átfutni a 2014-es adatokat amelyek egyértelműen mutatják, hogy ez a két blokk, kooperáció esetén sokkal jobban szerepelt volna Budapesten egyéniben, mint ahogy koor- dináció nélkül tette. A tények: 2014-ben a Fidesz 10 evk-t nyert, 8-at pedig az Összefogás. Az LMP egyet sem.

Talleyrand, a XIX. században élt francia diplomata mondta: „A Bourbonok semmit sem tanultak, és semmit nem felejtettek.” Ezzel arra utalt, hogy a francia trónt 1824-ben X. Károly foglalta el, aki ott folytatta, ahol XVI. Lajos 1789-ben abbahagyta…

***

A Fidesz szavazói, de főleg az ellenzéki pártok vezetői, élükön Szél Bernadettel, remélhetőleg látták tegnap este Orbán Viktor győzelmi beszédét. Remélem, jól látták a leplezhetetlenül elhatalmasodó betegséget, a kényszeres nyelvcsapkodás mellé társuló görcsös pislogást, önkéntelen grimaszolást. Ez az ember fog dönteni a jövőnkről, múltunkról, gyermekeink sorsáról, mert majd a Jobbik és az LMP külön-külön és egyedül leveri a Fideszt, mint vak a poharat. (K. Szalonna)

Szólj hozzá!

2018.04.06. 19:00 Amijo

741. Menjünk sokan!

Címkék: választás tóta w ellenzék kormányváltás camara-bereczki

„A közvélemény hallgat. Nem tudjuk, mi lesz, de eldönthetjük.” (Tóta W.) 

Vasárnap mindenki szavazata ugyanannyit ér. Minden egyes szavazat önmagában döntő erejű, képes meghozni a változást. Április 8-án a TE szavazatod lesz/lehet a legfontosabb!

valasztas2018.jpg

Én elmegyek szavazni. Menjünk el sokan!
Legyen ünnep, legyen Karácsony!

Camara-Bereczki (CBFM), Magdolna-negyed

P.s.: Soproni Tamás a Momentum jelöltje ma visszalépett a legesélyesebb ellenzéki jelölt javára. Erzsébetvárosban.

***

Vagy talán elég nekünk az alamizsna, amit a dicsőséges nagyurak odavetnek a helikop- terről. És nem sajnáljuk tőlük a tízmilliárdokat, mert ez az élet rendje. Lehet, hogy tényleg olyan kormányunk van, amilyet megérdemlünk. Lehet, hogy ez lett a komfortzónánk. Lehet, hogy már szeretünk félni. Amorf, rejtélyes, ijesztő felhővé igazgatta az országot a félelem. Nem tudjuk, nem tudhatjuk, mi lesz. Viszont eldönthetjük. (Tóta W.: A néma tartomány)

Szólj hozzá!

2018.04.03. 18:00 Amijo

740. Már csak ötöt kell aludni

Címkék: választás felmérés ellenzék kormányváltás lmp jakabfy tamás

Szavazat van nálam és nem félek használni. (Földes Péter) 

Tegnap Fekete-Győr András (Momentum) az általa megrendelt Medián kutatás után visszalépetta V. Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd) javára. Korábban ugyanitt Juhász Péter (Együtt) lépett vissza, mondván sok az ellenzéki jelölt, így nincs esély legyőzni a Fideszt. Ma meg olvasom, hogy Bokros Lajos, a MoMa elnöke jelentette be visszalépését a VI.-VII. kerületben (5. számú választókerület) dr. Oláh Lajos javára, ott ahol az LMP Moldován Lászlót, a Jobbik Stummer Jánost, a Momentum Soproni Tamást indítja.

valaszt2018.jpg

Moldovánról érdemes megemlíteni, hogy egy múlt heti lakossági fórumon jelentette ki igen határozottan, hogy ő aztán az atyaúristen kedvéért sem lép vissza, mert

nem teljes az ellenzéki összefogás, kormányváltásra amúgy sincsen esély.

Különben is, ő – az összes felmérés, közvélemény kutatás ellenére – saját magát tartja a legesélyesebb jelöltnek, és pont. Nem minősítve a fenti csodaszép mondatot azért itt és most rögtön eszembe jutott a kerületi LMP-es jelölt, aki – hogy hogy nem, de szintén kizárólag saját magát tartja a legesélyesebb jelöltnek – és a felmérések igazán őt sem zavarják. Idézzünk tőle is:

Minden abba az irányba mutat, hogy az LMP kell legyen az ellenzék vezető ereje.

Aha. Ellenzék. Vezető erő. Kormányváltó LMP. Csak emlékeztetőül: 2014-ben Jakabfy Tamás 3.474 szavazattal 8,32 százalékos eredményt ért el az o.gy. választáson. Ennek akár egy kis töredéke is elég lett volna a fideszes Vas Imre győzelmének a megakadályozására...

A demokratikus oldal legesélyesebb jelöltjei - szerintünk. Ki nyerhet április 8-án? Listánkon a 106 esélyes demokrata. (via Népszava)

No de félre bánat, félre bú, ha jól számolom, már csak ötöt kell aludni – és sok minden ki- derül. Április 8-án választás, tessék használni azt a fránya szavazatot!

P.s.: Értem én, hogy megy a reszketés a töredékszavazatokért, melyek nagyon kellenek, kellenének a parlamentbe jutáshoz, csak akkor nem kéne verni a nyálat, hogy ők a kor- mányváltó erő. Ki kell szépen sétálni a nép elé azzal, hogy lesz@rjuk a kormányváltás esélyét (még ha oly halovány is), de be akarunk jutni a parlamentbe, oszt' jónapot.

***

Fordulat a visszalépéseknél. Az MSZP és az LMP vezetői kedden állítólag megegyeztek, hogy több helyen visszaléptetik egymás javára a jelöltjeiket, hogy lehetőleg egy esélyes ellenzéki maradjon a Fidesszel szemben. Köztük két problémás helyen is. Nálunk nem.

UPDATE 2018.04.03. 21:44 Az LMP máris beintett Karácsony Gergelynek - Alig pár órát élt, ráadásul nagyon viharos volt a baloldali ellenzéki együttműködés lehetősége. De nyil- ván lesz még folytatása. (via Index)

5 komment

2018.03.31. 16:00 Amijo

739. Jól van ez így?

Címkék: kampány polgárőrség józsefváros újság kocsis máté kaiser józsef

Pár napja történt, hogy átkopogott az egyik szomszéd, legyek kedves átmenni hozzá, mert nem igazán érti, mit akarnak tőle. Átmentem vele hozzájuk. Ott volt egy hölgy; leveleket hozott a házba Orbán Viktortól. Névre szólókat. Kedélyesen elbeszélgettünk. Rákérdeztem, hogy milyen indíttatásból csinálja ezt? Talán közmunkás? Kellemetlenül érezte magát. Ezt válaszolta: "Most mondjam azt, hogy polgárőr vagyok?!"

kocsis-pszichologiai-elemzes.jpg

Egy lista is volt nála, amin be kellett jelölnie, hogy a listán szereplő illető átvette-e a levelet vagy sem, illetve elhunyt-e, elköltőzött-e vagy egyéb (gondoljunk amire akarunk).

Mondtam neki, hogy nem kellene ezt csinálnia. Hümmögött. Megkérdezem, hogy legalább pénzt kapnak-e ezért, mint négy éve? Nem túl meggyőzően azt mondta, hogy nem. Csak jelképes összeget, ha sok munkaórát dolgoznak le. Önkéntesen. Hát persze...

Üdvözletem küldtem Kaiser Józsinak. Mosolygott s azt mondta, átadja. Jól van ez így? Nem hiszem. Április 8-án erről is döntünk!

Camara-Bereczki (CBFM), Magdolna-negyed

P.s.: És bár sem olyan idős, sem olyan élettapasztalt nem vagyok, mint Kaiser képviselő úr, bizton állíthatom, hogy a polgárőrség nem azért van, hogy egyik vagy másik párt (kép- viselő) seggéből kilógva – akár civil, akár polgárőr egyenruhában – magánhadseregként kampányoljon. Hanem hogy a rendőrség és a közterület-felügyelettel együtt hatékonyan és törvénytisztelő eszközökkel segítse a kerület lakóinak mindennapi életét – hasznos szere- pet betöltő önkéntes társadalmi szervezetként.

***

Arról már Mérce adott hírt, hogy a Momentum fellebbezése nyomán a Józsefváros új- ságot mégiscsak elmeszelte a Nemzeti Választási Bizottság, amiért a 20 oldalas lapban 25 alkalommal szerepelt Kocsis Máténak a neve, és tízszer a fényképe. Miközben az ellenzéki jelöltekről egy árva szó sem esett a lapban. Az NVB döntését azzal indokolta, hogy ez már kampányolásnak felel meg, a helyi jelöltek között pedig sérült az esélyegyenlőség. 138 ezer forintra büntették ezért a lapot. Az újság viszont fellebbezett a döntés ellen.

Szólj hozzá!