HTML

A mi Józsefvárosunk

Budapest egyik pesti oldalon fekvő kerülete, nevét II. József után kapta 1777-ben. Területe 6,85 km², lakossága 71. 642 fő.

Facebook oldalunk

Utolsó szavak

Dokumentumtár

Dokumentumok - egyben
Itt egyben található meg a blogra felkerült összes doksi, akinek van kedve - bogarásszon köztük...

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)

2017.06.06. 19:01 Amijo

640. Történéseim (2)

Címkék: utazás történet nyugdíjasok bérlet bkk csinovnyikok

Járni jár... csak nem jut 
Csinovnyikok rémuralma X. 

Március 23-án lejárt munkaviszonyom, azóta vagyok jogosult az öregségi nyugdíjra (a hajmeresztő előzményekről talán máskor). Idejekorán be is adtam kérelmemet a kormányhivatalba (Fiumei út). Kérdeztek mindenfélét, egyebek közt, hogy dolgoztam-e külföldön. Igen, és ezzel nemzetközi esetté váltam.

Eljött a márc. 23., és én nem kaptam nem hogy nyugdíjat, de még egy árva határozatot se. Bementem érdeklődni, hogy mikor lesz ebből valami. Megtudtam, hogy az ő nyilvántartá- sukban a mongóliai Nemzetközi Földtani Expedíció adatai nem szerepelnek (a történetnek ezt a részét lásd a sorozat VII. részében).

berlet_bkk.jpg

Én pedig fogtam a nyugdíjas törzsszámomat igazoló hivatalos papírt, és elmentem vele a BKV-hoz bérletet venni.

Hah, micsoda gyermeteg tévedés! Az udvarias ügyintéző elmagyarázta, hogy — kapasz- kodjatok! — közlek. bérlet nem annak jár, aki a nyugdíjra jogosult, hanem annak, aki azt ténylegesen kapja is. Tehát ezzel a törzsszámmal én nem megyek náluk semmire: akkor adnak bérletet, ha behozom a kormányhivataltól az utazási kedvezményre jogosító papírt (közönséges nevén: vasúti félárút).

Néhány fölösleges kör után (ezeket itt mellőzöm) visszamentem a Fiumei útra, és az ő orruk előtt is meglobogtattam a tőlük kapott papírt, igazolandó, hogy jogosult vagyok a nyugdíjra. Ezt boldogan el is ismerték.
— Tehát akkor az utazási kedvezményre is — folytattam vehemensen, már-már nyeregben érezve magam.
— Áááá, dehogy! Az utazási kedvezményre (ahogy ezt már a BKV-nál is oly szépen elmondták) az jogosult, aki a nyugdíjat tényleg kapja is, nekem meg itt van ugye ez a tisztázatlan mongol ügyem, amelyben ők még várnak a mongol fél válaszára. Mondtam, hogy nem lesz, meg GEOMINCO, meg miegymás; ekkor küldtek el utánajárni annak, lehetnek-e volt munkahelyemen igazoló iratok ebből az időből. Egyúttal jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy kérem nyugdíjelőleg megállapítását (mert ha azt fizetik, már jár nekem a félárú stb.).

Harmadjára a közönségszolgálatos régi ismerősként köszöntött. Ekkor vette fel a jegyzőkönyvet arról, hogy az iratok információim szerint csak az Országos Levéltárban lelhetők fel (és egyúttal, hogy továbbra is kérek nyugdíjelőleget stb.)

Nem egészen két és fél hónappal a jogosultság megszerzése után végre bemehettem a postára, és felvehettem a kormányhivatal ajánlott küldeményét a nyugdíjelőleget megállapító határozattal. Hurrá, irány a bérletpénztár! Ott aztán nagyon lassan, hogy én is megértsem, elmondták, hogy ezzel a papírral se nem megyek náluk semmire, ők csak a vasúti félárúra adnak bérletet, és punktum. Vissza a nyugdíjasokhoz! Tájékoztattak, hogy kiküldték nekem az utazási papírt is, csak nem abban a levélben, mint a határozatot. De ne aggódjak, általában az is megérkezik. Majd.
— Na jó, jó, de addig hogyan lesz bérletem?
— Óóóó, mondta a szimpatikus ügyintéző, van egy áthidaló megoldás: erre a papírra, amit neki bevittem, tud nekem adni egy igazolást arról, hogy az utazási kedvezmény nekem jár, és akkor kapok bérletet.

Mit gondoltok, kaptam? Hát egy frászt: az aktuális pénztáros elmagyarázta, hogy a bérletpénztárban csak a félárú papírra kaphatok bérletet. Az igazolás is jogosít ugyan erre, és ő azt tudja is, de arra a bérletpénztárban nem adhatják ki nekem a papírt; arra csak a főpénztár (!!!) jogosult. A legközelebbi ilyen a Keletinél van, menjek talán oda.

Kész, passz, nyertetek! Itthon ülök, és várom a postást a félárú igazolvánnyal. Sajnos, a postás fél a kutyánktól, és sokszor nem mer odamenni a kerítéshez, hogy bedobja a küldeményeket a levélládánkba.

Fügedi Ubul

P.s.: A szorgos ügyintézők jóformán kezüket-lábukat törték a nagy buzgalomban, csak hogy segíthessenek valahogy. Rém rokonszenves volt mindahány. A rendszer, az ilyen iszonyú. Nem az a csinovnyik, aki az ablaknál ül. Az a csinovnyik, aki az öncélú szabályokat kitalálja. Ha emlékeznél Parkinson tv.-ére: "A hivatal ellátja magát munkával". Az, hogy az ügyfél beledöglik, sajnálatos, de nem szempont. Rendnek kell lennie.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr2212568167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.