És ha már korábban, pár poszttal előbb szóba került a híres-nevezetes Jégverem Vendéglő, most a kutyafuttatóból ugorjunk át egy egykori kocsmába, bocsánat, vendéglőbe... Még mindig a Füvészkerttel szemben, az Illés utca legvégén, a Ludociveum utca (mai Korányi Sándor utca) sarkán 1907-ben egy háromemeletes bérház (tervezője Wellisch Alfréd) épült, melynek földszintjén Jégverem Vendéglő cégérrel étterem nyílt.

A sarkon volt a bejárata, három teremből állt, a külsőben polgárok és iparosok itták a spriccert vagy a sert, a belsőben katonatisztek mulattak. Merthogy a közeli lovardából esténként – a jól végzett munka örömére – daliás kadétok és tisztek ide, a vendéglőbe jöttek át, és a középső teremben nagy kártyacsatákat vívtak hajnalig. A forróvérű ifjak ezt követően ugrották át az Illés és Dugonics utca sarkán álló "nevezetes" házba…

A legbelső teremben viszont csak a főtisztek és tábornokok tartózkodhattak. A vendéglő előtt álló konflisok bakjain kocsisok bóbiskoltak, majd a pityókás vendégeket rendre hazaszállították. A vendéglőben a hangulat egyáltalán nem volt jeges, legfeljebb csak a pezsgőt hűtötték jeges vederben. Talán azért nevezték Jégveremnek, mert errefelé télen már zord, szeles idők jártak, ki tudja.

A lovarda épületében 1945 után az Alfa Mozi nyílt meg, a sarki vendéglő neve pedig Alfa Vendéglőre változott. A XX. század derekán a túloldali buszgarázs és a Minőségi Cipőgyár (a közeli Május 1. Ruhagyárral együtt az is hol van már?!) dolgozói voltak a törzsvendégek, az aranyszőke, dúskeblű pénztárosnő kasszájához hosszú sorokban kígyóztak.

Innen folytatjuk.

LaMa