A mi Józsefvárosunk

105. A vágyak és álmok Magdolna-negyede

2014. január 30. - Amijo

06.jpgMa is más tolla. Tegnap Virág Tamás kesztyűgyári fészbuk közvetítését adtuk közre az épp zajló lakossági fórumról, ma pedig Budaházy Gusztáv egy most induló civil szerveződés részeseként írt észrevételét (levelét), melyet a lentebb látható, az "epiteszprojekt" által írott anyaghoz fűzött. Szerintünk a levél kíméletlen őszintesége ellenére – vagy pont azért – nagyon elgondolkodtató. Elgondolkodtató? (A Szerk.)

***

Tárgy: "vagyakat gyujteni a magdolna negyedben": epiteszprojekt
Dátum: Fri, 24 Jan 2014 20:13:07 +0100
Feladó: Bodis Lajos

"Vágyakat gyűjteni a Magdolna negyedben! Építészektől, tájtervezőktől, művészektől, és helyi bácsiktól, néniktől, gyerekektől, itt dolgozó asztalosoktól és boltosoktól! Ezeket vizualizálni, és egy térképre tenni. Együtt megnézni őket, rendszerezni, szeretni, továbbgondolni. Megvalósítani? Közben embereket megismerni, itt lakókat és "ide álmodozókat" egyaránt. Kapcsolatokat építeni, hálózatokat indítani. Erre vállalkoztak a mikro magdolna projekt építészei.

A Magdolna negyed a budapesti VIII. kerület legszegényebb negyede. Hátrányos helyzetű emberek egy erősen lepusztult városi közegben, ahol a városfejlődés malmai lassan őrülnek.

A projekt a BME Építőművészeti Doktori Iskola keretében valósul meg, előzménye a már lezárt "Magdolna negyed" projekt 2012-ből. A munka szakmai tanácsadója Alföldi György DLA. A MIKRO MAGDOLNA vágy gyűjtés projekt 2013 októberében indult, és 2014-ben folytatódik."

(Innen: http://katalizatordij2010.blog.hu/2014/01/19/mikro_magdolna)

***

Kedves Lajos, és Mindenki, ha tetszik!

"Én is szeretném lángoló szavakkal
Dicsérni ősz Tokajnak tűzborát,
Szabály szerint kimért zengő sorokban
Megénekelni a magyar hazát

De engem felver nyájas képzetimből
komor valónak súlyos érczkara..."

… fejből idézem a régi-régi költőt, vállalva az ódon sorok mai fülnek kissé nevetséges voltát is. Ám legyek inkább nevetséges és ódon is akár, semhogy felszálljak lelkesült és "modern" széplelkek "vágygyűjtő," a lila semmibe tartó villamosára.(És hadd kérjek gyors elnézést T. Williams emlékétől.)

magdolna4.jpg

És igen, én is "gyűjtöttem vágyakat" s házaltam "filléres emlékekért," s egyet legott, most meg is osztanék veled. Te biztos, emlékszel, a dolgozataimban fel-felbukkanó százéves hölgyre, aki legkedvesebb adatközlőm volt, s nemrég, száznegyedik évében hunyt el. Ő mesélte az alábbi hercig kis történetet.

Barátnőjét, akit a háború alatt, a valamiért a "kivételezetteknek" kijáró theresienstadti lágerbe vittek, melyet, meghatározott időnként és körülmények között, a Vöröskereszt látogathatott, ő, mint egy effajta küldöttség tagja, ott látta viszont, sok más sorstársával együtt. És tisztes távolból ugyan, de láthatta, ahogyan a foglyok – akikkel a látogatók "saját biztonságuk miatt" persze, nem érintkezhettek – derűs csevegéssel ütik agyon az időt, hűsítő italok és sütemény társaságában. Köztük barátnője, akinek intett is volna, ha az őr, egy határozott das ist Verboten kíséretében, ebben villámgyorsan meg nem akadályozza.

Sose látta többé, és hírt sem kapott felőle. Csak később, évek múlva tudta meg, jóval a rémségek megismerése után, hogy a "mintatábor"  gondosan megépített Potemkin-falvában semmi sem volt valódi, sem az enyhet adó terasz, sem a foglyok ruházata, de még a sütemény sem. Az elmés parancsnokság ugyanis – teljesen érthető anyagi és más egyéb megfontolásból is – többször is használatos kaucsuk alapanyagú sütiket készíttetett e célra, melyekkel egyébként darabra el kellett számolni.

És mielőtt azt hinnéd, Lajos, hogy teljesen elmentek nálam, hadd mondjam el, hogy a jóravaló és bizonyára tehetséges srácokat, akik itt egy sajátos ihletettség lázában "vágyakat gyűjtenek," és empatikus révületben hajolnak oda a gettó szegényeihez, holmi SS-őrökhöz hasonlítanám, hát tévedsz. (De persze nem is hiszem.)

De azért mégis... Ez az egész, a Nagy Kókler, a művészi ambícióktól is beoltott Polgármesteri Főtanácsadó szellemujjától vezérelt, a fájón hiányzó valódi szociális program hiányát szánalmas fügefalevéllel palástoló artisztikus program, – számomra legalábbis – ugyanolyan "Potemkin-projekt", mint a százszor megénekelt épületfelújítási anomáliák, melyektől ezúttal megkímélnélek. (Ám ha akarod látni a különféle meghibásodások miatt negyedjére is feltúrt lakásomat, csak gyere; jövő héten teljes pompájában gyönyörködhetsz benne.)

És végül: a jószándékú munka iránti kíméletről szóltam fentebb, de mégse bírok megveszekedett természetemmel. "A projekt a BME Építőművészeti Doktori Iskola keretében valósul meg – írják ismertetőjükben – előzménye a már lezárt "Magdolna negyed" projekt 2012-ből. A munka szakmai tanácsadója, Alföldi György DLA. A MIKRO MAGDOLNA vágy gyűjtés ((így, két szóban)  2013 októberében indult, és 2014-ben folytatódik."

És most, barátaim, kissé szédülten ennyi kifinomult költészettől, "vizualizálni kívánt vágyaktól," melyek nemsoká "térképre kerülnek," én is felkínálom álmaim és vágyaim kopott bőröndjeit, mint Miller Willy Lomanje. Fogjátok és vigyétek "ide álmodozó," ifjú barátaim, kiknek nagy meleg szívébe tán még ezek is beleférnek. Sötét utcáinkon, koszos lomokkal teli udvarainkon, ahová ezeket dobáljuk, még elbuknék bennük. 

Budaházy Gusztáv, lakossági képviselő
NÉGYHÁZ  Egyesület

A bejegyzés trackback címe:

https://mijozsefvarosunk.blog.hu/api/trackback/id/tr855789450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása