Visszapillantás 2013. évre – 1. rész

A magánnyugdíjak elsíbolása, a gazdák kisemmizése, 65 000 hektár föld szétosztásával a FIDESZ emberei között, a Társadalom Biztosítás megszüntetése után, 2013 a trafik pályázatok éve volt. A földművelőket követően, a trafikosokat is lecserélték.

Természetesen a pályázatoknál nem számít a tapasztalat, a hozzáértés, hiszen minden megtanulható. Politikai megbízhatóság, hűség és lojalitás volt a feltétel. Tömegesen nyertek olyan pályázók, akik soha, egyetlen boltot sem üzemeltettek, sőt a nyertesnek ítélt pályázatukon túl, semmijük sem volt meg a Nemzeti Dohánybolt megnyitásához.

A pályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. bírálta el, simán átküldve a pályázati anyagokat a helyi illetékes polgártársaknak, hogy biztos, ami biztos, a FIDESZ frakciók véleményezzék azokat. Jászapáti Polgármestere csak elszólta magát, azonban Hadházy Ákos kiborította a bilit, amit követően Szekszárdon egy konkrétan, hangfelvétel- lel bizonyított hivatali visszaélés tetézett. Mindezt azonban az ügyészség nem vizsgálja. Miért? Csak. Horváth István és bűntársai nyugodtan alhatnak.

Létezik Magyarországon egy láthatatlan Büntető Törvénykönyv, amelynek lényege az, hogy ha Fideszes bűnözik, az nem bűnözés?

Vannak azonban, akik határozottan örülnek a fejleményeknek. A cigi csempészek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett adatok szerint júliusban 6, augusztusban 12 milliárd forinttal kevesebb jövedéki adó folyt be a dohánytermékek után, mint tavaly ugyanezekben a hónapokban. Nyilván, nem az elszívott cigaretták száma csökkent, hanem a dohányosok korábbinál lényegesen nagyobb hányada szerzi be a szívni valót a feketepiacról. A trafikosok számára a piac újraelosztása, üzletük elbukását, megélhetésük elvesztését jelenti. Pedig nem milliárdos üzlet ám ez, amit az is igazol, hogy a Közgép nem nyitott gyorsan egy dohányipari konszernt.

A trafiktörvény több ezer kiskereskedelmi céget tehet tönkre, mivel a cigaretta mellett mást is áruló kisboltok jövedelmezősége olyan alacsony, hogy a forgalomkiesés veszteségessé teszi őket. 14 szakértő, alig 20 nap alatt, 15 ezer pályázatot bírált el, de a nevüket nem hozzák nyilvánosságra, hogy védve legyenek a támadásoktól. (Miért nem Őket bízzák meg az EU-s pályázatok értékelésével is, akkor az lehet, hogy nem fél évig tartana és nem maradnának bent a pénzek.)

Civil szervezetek közérdekű adat igényléssel fordultak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-hez, követelve, hogy hozzák nyilvánosságra a tender összes pályázatát - a nyerteseket és veszteseket is és valamennyi jegyzőkönyvet az elbírálásról. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóság elnökének állásfoglalása szerint a pályázatok elbírálásáról a döntést hozónak emlékeztetőt kell készítenie, aminek tartalmaznia kell a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását, a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait. A nyilvános pályázatok elbírálásról készített emlékeztetőben foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, így az NDN Zrt. köteles közérdekű adatigénylés esetén ennek megfelelően eljárni. A kormány válaszlépésként módosította a közérdekű adatközlést szabályozó törvényt, amivel ugyan nem akadályozza a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát, de nem adja ki az adatokat, ha az ezzel járó munkálatok „az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák”. Hogy mi akadályozza? Azt a kormány és szervei mondják meg. Az is megállapítást nyert, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. nem is állami szerv, úgyhogy tőlük kikérni a pályázatok részleteit, esetleg, hogy ki és milyen alapon döntött, azt eleve nem is lehet.

Tutira megy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., visszaküldi a vesztes trafikpályázatokat a pályázóknak. Az állami szervezet így megszabadul az adatoktól, megszünteti a perelhetőségét, és ellehetetleníti a későbbi bizonyítási eljárást. A jogvédő szervezeteknek egyénileg kellene megkérniük a veszteseket, hogy mutassák meg a pályázati anyagaikat. Ezeket kellene összehasonlítani a kiperelt nyertes pályázatokkal, azonban az NDN Zrt. ezt követően már hivatkozhat arra, hogy a vesztesek által bemutatott pályázatok nem egyeznek azokkal az anyagokkal, amelyeket benyújtottak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint, a dohánytermék-kiskereskedelmi koncessziós pályázatokon a jogosultságot nem nyert pályázati anyagok megőrzésének sem jogi, sem szakmai indoka nincs. Mint egy krimiben a tökéletes bűntény, minden nyom eltüntetve.

Még néhány könnyítés, bekerült a rendszerbe. Az árrés a triplájára emelkedett, az árusítható termékek köre bővült, méghozzá a pályázatok beadása után, nehogy túl sokan érezzék vonzónak a pályázást azok közül, akik nem tudták ezt jó előre. Ez persze roppant humánus eljárás volt, hiszen így kevesebb pályázót ért csalódás. A kommunikáció szerint, első számú szempont volt, hogy teljesen távol tartsák a bűnös trafikoktól a kiskorúakat. Utóbb, ezért módosították úgy a törvényt, hogy üdítőt, csokit, sőt fagyit és jégkrémet is lehessen kapni, ezzel jelezve, hogy a nyalás, kiemelt jelentőségű a nemzeti együttműködés rendszerében. Nem kevésbé volt fontos szempont, hogy minél több hazai kisvállalkozót vonjanak be a bizniszbe, ennek logikája mentén csökkentették le 45 ezerről 5 ezerre az árushelyek számát.

Önkormányzati rendelet tiltja a szeszesital árusítást 22 óra után, kivéve a Nemzeti Dohányboltokat. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény a nemzeti dohányboltoknak engedélyezi szeszes ital árusítását. Amíg iszik a kiskorú, addig sem dohányzik, így védi meg gyermekeinket a kormány. És ez nem az első eset. Ebben a ciklusban megvédték a nyugdíjakat, magyarán elszedték a megtakarításokat, és elköltötték.

Aztán a gyerekeket akarták megvédeni, amihez médianyomorgató hatóságra és médiatörvényre volt szükség. Ezután megvédték a magyar földet olyan módon, hogy szétosztották a baráti oligarcháknak. Kövér László napi küzdelemben védi meg az Országgyűlés méltóságát a kínos kérdésektől. Megvédték – államosították – a kórházakat és az iskolákat, ami arra volt elég, hogy most már az iskolaigazgató és a főorvos nem mondhatja el senkinek, hogy nincs pénz felmosó vödörre, viszont ettől még mindig nincs. Megvédték az ingyenes felsőoktatást is, ami annyit jelentett végül, hogy fizetni ugyan kell, de nem tandíjnak hívják. Már meg tanultunk összerezzenni, amikor meg akarnak védeni.

Újdonsült trafikosok kaptak milliókat a gazdasági tárcától a munkahelyteremtésre, hogy az alkalmazottaik bérét állami pénzből tudják fizetni. Így nemcsak az időközben háromszorosára növelt árréssel, kibővített termékpalettával segíti őket a kormányzat, hanem még az eladóik fizetését sem nekik kell állni. A munkahelyteremtő pályázat leadási határideje április 5-e volt, míg a dohánypályázatok eredményét április 22-én hirdették ki. Vagyis az érintett cégeknek úgy kellett pályázniuk a támogatott munkahelyekre, hogy hivatalosan még nem is tudhatták, hogy jogosultak lesznek-e dohányt árusítani, vagy sem.

A trafikmutyi nem csak arról szólt, hogy a kormány a kormánypártokhoz politikai, vagy gazdasági szálon kötődő személyeknek játszotta le a trafikkoncessziókat: a trafiknyerte- sekkel olyan koncessziós szerződéseket kötött, amelyek komoly kártérítést biztosítanak nekik arra az esetre, ha 20 éves engedélyük lejárta előtt az állam újra liberalizálná a dohány-kiskereskedelmet.

Ebből az ügyből nem lett ostromállapot. Úgy látszik, a nép már immunissá vált a mutyikra, hiszen gátlástalanul, szinte mindent megtehetnek országunk vezetői, anélkül, hogy százezrek vonulnának az utcára, kocsikat borogatni, gyújtogatni, illetve bocsánat, békésen demonstrálni.

Mutyiban, Magyarország határozottan jobban teljesít!

Ajánlott irodalom:

• Letiltotta Szanyi interpellációját Kövér
• Kormány, információ Szekszárd után
• Drága sógor, kedves Zsolt!

Következik: Lakáspályázat Józsefvárosban.

Szili Balázs